Pizáng
(növ., banána, paradicsomfüge, Musa L.), a róla nevezett
egyszikü családba tartozó génusz, amely gumós v. tőkés állandó földbeli
szárából pálmára emlékeztető tekintélyes füves hajtásokat ereget. A közönséges
P. (M. paradisiaca L.) légbeli hajtása 6 m., levele 4 m. hosszu, 60 cm. széles,
torzsája másfél m., piros hegyü, sárgás-fehér hegyelevele 15 cm.-nyi; édes és
zamatos gyümölcse 20-30 cm. A M. sapientum L. (l. az Eleségnövények tábláját)
dereka biborosan csikos vagy foltos, lemezének töve ferdén szíves, hegyelevele
violaszin. Mindkettő hajtása a gyümölcs érlelésével elhal és újaknak engedi át
helyét, ami legföljebb hat-hat hónapra, de kedvező körülmények közt négy-négyre
következik be, ugy hogy amennyiben egy hajtás 40 kg. termést is hoz, egy év
alatt 120 kg.-ot terem, ami a burgonya termőképességét 44-szer, a búzáét
133-szor haladja meg. Dél-keleti Ázsiából az egész föld forró égöve alatt
ültetik. A második Kelet-Ázsiában még az É. sz. 35°-a alatt, az egyenlítőn 1560
m. hegyövében, sőt Észak-amerikában évi 12 C° átlagos melege alatt is kitelel.
Az első kényesebb. Mind a kettőnek 50-nél több fajtáját termesztik, sőt mivel a
P. a kenyérfánál is érdemesebb eleségnövény, helyenkint a földmívelés egyedüli
tárgya. Nem csupán érett gyümölcse jó, de az éretlen is, melyből a fehér
keményítőt (gujanai arrow-root) iszapolják, v. a vörös P. - (banána-) lisztet
kiaszalják. Zsenge levélhajtása főzelék; levelének rostozata, manilla-kender
(múza-szösz) nevén sokféle hasznu (múza-szőnyeg). Erre célszerübb a
Szunda-vidékbeli szövő P. (M. textilis Nees) és az abissziniai Anzat-P. (M.
Ensete Gmel.), 9 méteres hajtásán 90 cm. széles és 6 m. hosszu levelekkel.
Termésük ugyan nem, de száruk belseje meg a zsenge levelük ehető. Egyetlen
növény a kimerülésig 19 000 virágot (termést) fakasztva, megszámlálhatatlan
magvat érlel, amiért is Ausztrália déli részén levélrostjáért sikerrel termesztik.
Európa üvegházai az utóbbit 1853 óta nevelik, de mivel nagy, a Khinából
származó apróbb és azért helyiségbe is alkalmas M. Cavendishii Pax. és M.
coccinea And. Dúslombu fajokat szivesebben tenyésztik. Az üvegházban több évig
él.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|