Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Plósz... ----

Magyar Magyar Német Német
Plósz... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Plósz

1. Béla, állatorvostanár, szül. Pesten 1863. Az állatorvosi oklevelet 1885. nyerte el és azóta az állatorvosi akadémia belső klinikáján mint asszisztens, 1887 óta a sebészi klinikán mint segédtanár működik. Külföldi tanulmányútja után 1891. bölcsész-doktorrá avattatott, 1894. pedig a ny. rk. tanári címet kapta. A Veterinariusba és német állatorvosi szaklapokba sebészeti közleményeket irt, Müller Állatorvosi szemészet-ét magyarra fordította 1894.

2. P. Pál, orvostanár, szül. Pesten 1844. A gimnáziumot ugyanitt elvégezvén, 1862. az orvosi pályára lépett; a tanfolyamot részint a pesti, részint a bécsi egyetemen végezte, a pesti egyetemen 1867. orvosdoktorrá avatták s ez időtől kezdve a Rókus-kórház különböző osztályain mint gyakornok, segéd- és alorvos működött 1869-ig, amidőn néhai Wagner János egyetemi tanár mellett nyert alkalmazást, honnan szabadságoltatván, Tübingába ment, hol főkép Hoppe-Seyler laboratoriumában foglalkozott az élet- és kórvegytan elméleti s gyakorlati tanulmányozásával; 1871. magántanárrá képesíttetett, majd 1872. az akkor felállított kolozsvári tudományegyetemhez neveztetett ki az élet- és kórvegytan nyilvános rendkivüli tanárának, honnan szabadsággal Heidelbergába Kühne tanárhoz utazott, kinek intézetében egy évet töltött. 1873. megkezdte előadásait a kolozsvári egyetemen, 1874. pedig már a budapesti egyetemhez neveztetett ki nyilvános rendkivüli tanárrá, hol is 1882 óta mint nyilvános rendes tanár működik. 1881. a magyar tud. akadémia levelező tagjává választotta. Tagja a magyar királyi orvosegyesületnek, az orvosi könyvkiadó vállalatnak, a magyar királyi természettudományi társulatnak és alapítása óta az igazságügyi orvosi tanácsnak. Irodalmi nagy számu dolgozatai hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg. Lefordította Hoppe-Seyler F., Az élet- és kórvegytani elemzés kézikönyvét (1876).

3. P. Sándor, jogtudományi iró, szül. Pesten 1846. Jogi tanulmányait Bécsben és Pesten végezte, 1868-ban a pesti egyetemen a jogtudományok doktorává avatták, ugyanakkor ügyvédi, 1869-ben váltóügyvédi oklevelet nyert. Joggyakorlatát 1866. kezdte meg, 1867 febr. a pesti pénzügyi ügyészségnél folytatta mint fogalmazógyakornok. 1867 nov. tollnoknak választották a pestvárosi törvényszékhez, hol gyorsan haladt előre és már 1871. mint helyettes biró működött. 1872 okt. már biró volt a pestti királyi törvényszéknél. Ezen állásáról az akkor felállított kolozsvári egyetemhez a polgári törvénykezés s a váltó- és kereskedelmi jog rendes tanárává neveztetett ki. 1881. a budapesti egyetemhez helyezték át a polgári törvénykezés rendes és a váltó- és kereskedelmi jog jogosított tanárává. Nagy számu kisebb-nagyobb jogtudományi dolgozatai közül különösen kiemelendők: A szóbeli eljárásban megengedendő jogorvoslatokról (Az 5. magyar jogászgyülés évkönyve, Budapest 1874); A keresetjogról (u. o. 1876 és 1879), mely értekezések összefoglalva és kiegészítve németül is Beiträge zur Theorie des Klagerechtes (Lipcse 1880) címen megjelentek; A magyar váltójog kézikönyve (Budapest 1877, 2-ik kiadás u. o. 1889, 3-ik kiadás u. o. 1891); A magánokiratok bizonyító ereje, különös tekintettel azok alakjára (Magyar Igazságügy 1886. évf.); A perbeli semmiségekről (akadémiai értekezés, bő kivonatban Akad. Értesítő, 1895) P. ezenkivül a törvényelőkészítés terén is tevékeny volt. 1880-tól - midőn Pauler igazságügyminiszter a szóbeli peres eljárás tanulmányozására Németországba küldötte ki - 1885-ig az igazságügyminiszter megbizásából a polgári perrendtartásnak egy tervezetét dolgozta ki. Ő dolgozta ki továbbá, egyebeket nem említve, a sommás eljárásról szóló 1893. XVIII. t.-cikknek több rendbeli tervezeteit és az 1893. megjelent teljes polgári perrendtartás előadói tervezetét. 1884. a magyar tud. akadémia levelező, 1894. pedig rendes tagja lett. 1894 aug. elfogadta az igazságügyminiszteri államtitkári állás. 1894 óta Baja városát képviseli az országgyülésen.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is