Po

(Padus, Eridanus), Olaszország legnagyobb folyója. A Kotti-Alpokban a Monte Visótól É-ra 2041 méternyi magasban a Piano del Rén ered; eleinte KDK-nek folyik szűk völgyben, azután ÉÉK-nek fordul, megkerüli a montferrati magaslatokat, Frassinetónál DDK-nek tart és Valenzánál egyenesen K-i irányba fordul, amelyet kisebb kanyarulataitól eltekintve torkolatáig meg is tart. Cremonál kezdődnek a mindkét partját követő védő gátak. Papozzenál kezdi meg deltája alkotását; D-nek szabad ki a Po di Goro, É-nak a Po della Maestra; ezutóbbiból ágazik ki újra a Po di Levante, ettől nem messze Villaregiánál pedig a Po della Tolle, amelyből jobbra kiszakad a Camellói-csatorna és a Po della Donzella. A fő ág, amely most vizben szegényebb, a Po di Volanóvá és Po di Primaróvá ágazik szét; ezutóbbi fölveszi a Renót és amazzal együtt a Comacchióba szakad. A Po hossza 675 km., vizkörnyéke 74 907 km². Viztömege a deltafőnél átlag 1720 m. A Pónak számos és fontos mellékvize van; ezek balról: a Pellice, Clusone, Sangone, Dora Ripuaria, a kis Stura, Orco, Dora Baltea, Sesia, Agogna, Terdoppio, Ticino, azután az Olona, Lambro, Adda, Mincio és Tartaro; jobbról: a Varaita, Maira, Tanaro, Scrivia, Curone, Staffora, Coppa, Tidone, Trebia, amelyek nyáron át ki-kiszáradnak, továbbá a Nure, Arda, Taro, Parma, Enza, Crostolo, Secchia, Panaro és a gyakran kiszáradó Reno. A Po maga Torinótól kezdve hajóhható; nem egy mellékvizén szintén járnak hajók; ide járulnak még a számos öntözésre vagy hajózásra szolgáló csatornák, amelyek közül a legfontosabbak: a Naviglio Grande, a Cavour-, a Bianco-, Adigetto- és a Centói-csatorna. A Po mellett elterülő síkság Olaszország legtermékenyebb vidéke. Az árvizei ellen védelmet nyujtó gátak hossza 1590 km.

Forrás: Pallas Nagylexikon