Poa
L. (növ., perje), pázsitfű, 200 faja mind a két földségnek
mérsékelt és hideg tájain terem (hazánkban 20), a tropusok közt kevés.
Kalászkája tojásdad v. elliptikus, 2-8 virágu, pelyvája hegyes, toklásza
szálkátlan, virága tojásdad vagy lándsás, a hátán élelten összenyomott, az
ízein szétváló kalászka tengelyének megfelelő darabkájával hull le. A Poa
pratensis L. többnyáréltü, gyepesedő, tarackos; levele keskeny, lapos.
Virágzatának alsó ágai 3-6-ával nőnek ki a fő tengelyből, füzérkéje 3-5 virágu.
A Poa trivialis L. (l. az ábrát) Poa trivialis többnyári, gyepesedő, de nem
tarackol, füzérkéje zöld v. lilatarka, nedves helyet szeret. Takarmányértéke
valamennyi fajét túlhaladja. A hozzá nagyon hasonló Poa silvicola Guss. a haza
D-i részén terem, gyöngysorforma meddő hajtások tüntetik ki. A Poa serotina Ehrh.
nedves réten jó takarmány. A Poa annua L. egynyári apróbb fű, virágzatának ága
magános vagy páros. A Poa nemoralis L., az erdőben, de egész a havasok csúcsáig
vannak kitünő tápláló fajai. A Poa amabilist L. csinos virágzatáért téli
bokrétába kötik.
[ÁBRA] Poa trivialis
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|