(Podolszkaja gubernija), kormányzóság Oroszország Dny-i
részében Volhinia, Kijev, Herszon, Besszarábia és Galicia közt, 42 018 km2
területtel, 2 516 618, 1 km2-re 60 lak. A kormányzóságot, amely
Ény-on magasabb (legmagasabb pontja 361 m. Alexandrovkánál) mint DK-en,
alacsony dombok, amelyek a Kárpátok hegyrendszeréhez tartoznak és Kijev felé
tartanak és a proszkurovi dombok, amelyek Herszonba mennek át. Vizei a
Dnyeszter és a D-i Bug környékhez tartoznak; a Dnyeszter határfolyója; ez itt
veszi föl a Podhorcét vagyis Zbrucsot, az Ivancsikot, Uzsicát, Ljadavát,
Murafát és Jagorlikot; a D-i Bugba ömlik a Buzsek, Ivka, Deszna, Kodima stb. Az
éghajlat mérsékelt és egészséges. Legnagyobb részét a miocen-korszakbeli
képződmények fedik. 63%-a szántú, 15% erdő és 17% rét és legelő. Fő termékek
búza és rozs, azonkivül len, kender, cukorrépa, dohány, hüvelyesek, dinnye,
különböző gyümölcsök, sőt a Dnyeszter bal partján a szőllő is megterem. Az
állattenyésztés legvirágzóbb Balta és Olgopol járásokban; a lovak számát 449
000-re, a szarvasmarhákét, amelyeket Oroszországban nagyra besülnek, 678
000-re, a juhokét 808 000-re és a sertésekét 307 000-re becsülik. Az 1616 gyár,
amelyek közt 49 cukor-, 97 szesz-, 17 dohánygyár, 1219 malom és néhány
posztógyár, összesen 49 millió rubel értékü árut termelt. A lakosok legnagyobb
része kis-orosz, azután lengyel, zsidó, kevesebb német, oláh, cigány stb.
Járásai: Balta, Braclav, Gajszin, Jampol, Kamenec-Podolszk, Leticsev, Litin,
Mohilev, Ogopol, Proszkurov, Uzsica és Vinnica. Fővárosa Kamenec-Podolszk. P. a
XIII. sz.-ban tatár uralom alá került, a XIV. sz.-tól kezdve Litvániának volt
része, 1795 óta pedig Oroszországhoz tartozik.
Forrás: Pallas Nagylexikon