Podolia

(Podolszkaja gubernija), kormányzóság Oroszország Dny-i részében Volhinia, Kijev, Herszon, Besszarábia és Galicia közt, 42 018 km² területtel, 2 516 618, 1 km²-re 60 lak. A kormányzóságot, amely Ény-on magasabb (legmagasabb pontja 361 m. Alexandrovkánál) mint DK-en, alacsony dombok, amelyek a Kárpátok hegyrendszeréhez tartoznak és Kijev felé tartanak és a proszkurovi dombok, amelyek Herszonba mennek át. Vizei a Dnyeszter és a D-i Bug környékhez tartoznak; a Dnyeszter határfolyója; ez itt veszi föl a Podhorcét vagyis Zbrucsot, az Ivancsikot, Uzsicát, Ljadavát, Murafát és Jagorlikot; a D-i Bugba ömlik a Buzsek, Ivka, Deszna, Kodima stb. Az éghajlat mérsékelt és egészséges. Legnagyobb részét a miocen-korszakbeli képződmények fedik. 63%-a szántú, 15% erdő és 17% rét és legelő. Fő termékek búza és rozs, azonkivül len, kender, cukorrépa, dohány, hüvelyesek, dinnye, különböző gyümölcsök, sőt a Dnyeszter bal partján a szőllő is megterem. Az állattenyésztés legvirágzóbb Balta és Olgopol járásokban; a lovak számát 449 000-re, a szarvasmarhákét, amelyeket Oroszországban nagyra besülnek, 678 000-re, a juhokét 808 000-re és a sertésekét 307 000-re becsülik. Az 1616 gyár, amelyek közt 49 cukor-, 97 szesz-, 17 dohánygyár, 1219 malom és néhány posztógyár, összesen 49 millió rubel értékü árut termelt. A lakosok legnagyobb része kis-orosz, azután lengyel, zsidó, kevesebb német, oláh, cigány stb. Járásai: Balta, Braclav, Gajszin, Jampol, Kamenec-Podolszk, Leticsev, Litin, Mohilev, Ogopol, Proszkurov, Uzsica és Vinnica. Fővárosa Kamenec-Podolszk. P. a XIII. sz.-ban tatár uralom alá került, a XIV. sz.-tól kezdve Litvániának volt része, 1795 óta pedig Oroszországhoz tartozik.

Forrás: Pallas Nagylexikon