Pohl
Rikárd, német zeneiró, szül. Lipcsében 1826 szept. 12.
Természettudományi, filozofiai és zenei képzettségét Karlsruhe, Göttinga és
Lipcse felső tanintézeteiben nyerte; 1854. Liszt oldalán Weimarban települt le,
1864. Baden-Badenben; zenetanítással foglalkozik. Szerkesztette (Brendellel
1856-60) az Anregungen für Kunst und Wissenschaft-ot, részben a Neue
Zeitschrift für Musik-ot, később a Badeblattot. Számtalan, jórészt a
Liszt-Wagner-féle ugynevezett új-német zeneirányt hirdető és védő cikkein kivül
könyveket is irt: Akustische Briefe für Musiker und Musikfreunde (1853);
Bayreuther Erinnerungen (1877); Autobiographische (1881); Richar Wagner (1883),
két külön könyv címe: egyik a Waldersee-féle Musikalische Vorträge füzete, a
másik pedig kötetbe gyüjtött értekezések, mint még: Franz Liszt (1883) és
Hektor Berlioz (1884); Die Höhenzüge der musikalischen Entwickelung (felolvasások,
1888) németre fordította Berlioz munkáit (4 köt. 1864). Vígjátéka: Musikalische
Leiden (1856); költeményei (1859 és 1883) s dalai, gordonka- és zenekari
szerzeményei (Die Wallfahrt nach Kevelaar, melodráma) jelentek meg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|