Poitiers
(ejtsd: poatyié), Vienne département és P. járás, továbbá
püspökség székhelye, a Boivre és Clain összefolyása fölötti dombon. 118 m.-nyi
magasban, vasutak mellett, (1891) 37 497 lak., lakosságának számához arányítva
csekély iparral, amely zongora-, trikó-, durva posztó-, festék-, lakk- és
rövidáru-készítéssel foglalkozik; három fakultásból (jogi, természettudományi
és történelem-filizofiai) álló akadémiával; orvosi és gyógyszerészi előkészítő
iskolával; nyilvános könyvtárral (40 000 kötet, 300 kézirat); régiségtárral és
természetrajzi muzeummal; botanikus kerttel; 1834. alapított régészeti
társulattal; orvosi, történelmi, szépirodalmi, természettudományi,
mezőgazdasági társulattal és különböző közép- és népiskolával. P. régies
külsejü és csekély részét kivéve, csendes város. Legérdekesebb épületei a román
építészet korszakából valók. Kiválóbbak: a Szt.-Péter-székesegyház (1162-1379)
hármas hajóval; a Szt.-Radegunda-templom, amelyet 560. az ugyanily nevü
királyné (I. Chlotár neje) alapított és amelynek kriptájában a város e
szentjének szarkofágját őrzik; a bizánci-román stikusban épített Notre-Dame a
XI. sz.-ból hires homlokzattal (képét l. Építészet XI. mellékletén); a XI.
sz.-ból való St.-Moutierneuf, a St. Hilaire nevet viselő régi apátsági templom,
amely állítólag már a VI. sz. előtt alapíttatott és a XII. sz.-ban
restaurálták; a négyszögü, 13 m. hosszu Szt.-János-templom márványoszlopokkal
és XI. sz.-beli freskókkal, amelyet a VI. sz.-ból való baptiszteriumnak
tartanak; az igazságügyi palota, amelyben a poitoui grófok kastélyának
maradványai még máig is láthatók; a városháza, szép renaissance épület,
amelyben a könyvtár és muzeumok vannak elhelyezve; a Pierre Levée, egy dolmen a
St.-Saturnin külvárosában. A város D-i részén van a Parc de Blossac két
márványszobor-csoporttal, régi sáncok maradványaival és szép kilátással a Clain
völgyére. P. Limonun néven a pictones gallus törzsnek volt fővárosa. Korán lett
püspökségnek székhelye; Szt. Hilarius (350-367) volt első püspöke. II. Alarik
507. innen indult ki, hogy Chlodviggel Vouillé mellett megütközzék. 732. P.
közelében verte meg Martel Károly az arabokat és mentette meg Ny.-Európát az
iszlám inváziójától. 1356-ban 10 km.-nyire a várostól ment végbe azon
szerencsétlen ütközet, amelynek következménye a bretignyi béke volt. 1569. a
hugenottáktól Szt.André foglalta el. Az 1577-iki P.-i ediktum megerősítette a
st.-germaini béke határozatait. V. ö. De Chergé, Guide du voyageur a P. et aux
environs (1851).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|