Pojána-Ruszka
a délmagyarországi hegyvidék legészakibb hegycsoportja, mely
Krassó-Szörény vármegyében terül el. D. felé a Bisztra folyó és a Zajkányi
patak a Vaskapu (Marmara) hágóval (656 m.) a Godján-Szárkó hegységtől választja
el, K. felől a Sebes patak és a Sztrigy jelölik a határát a Retyezát felé, Ny.
felől a Temes és Béga a Szemenyik-Plessuva hegységtől választja el, É. felől a
Maros jelöli végső határát. Fő gerince a Vaskapu hágóból indul ki s két részre
osztható; a déli a Vaskaputól a Ruszka hegyig DK-ÉNy-i irányban csap, az É-i a
Ruszkától a Marosik nyulik. Átlagos magassága 900-1200 m. s jelentékenyebb
csúcsa a Ruszka (1359 m.). A hegység D-i részének oldalágai igen messzire
nyulnak a Maros, illetve a Cserna folyóig, Ny. felé azonban a gerince csak rövid
ágakat bocsát; annál jelentékenyebb ágat bocsát a Ruszka hegy Ny. felé, mely a
Ten urs hágón (992 m.) túl a hegység legmagasabb csúcsát, a Bágyest (1380 m.)
hordja s elágazásaival a Béga, Ruszka, Bisztra és Temes folyók közét teljesen
betölti. Ezen ágnak K-i folytatása oldalágaival, Maros-Illye, Déva és
Vajda-Hunyad felé terülve szét, egészen a Maros partjáig húzódik. A Ruszka
hegytől É-ra a fő gerinc egészben véve D-É-i irányt vesz, főbb emelkedései a
Verfu-Lotrului (1260 m.), Kicsóra (1159 m.), Fáca Cigánului (884 m.) és
Priszaka (832 m.); a pojéni és felsőlapugyi völgy közt hirtelen aláereszkedik
egy 395 méter mély nyeregre s ezentúl már csak alacsony dombsor gyanánt
folytatódik ÉNy. felé. A hegység főbb völgyei É. felől a Béga- és a vele
egyesülő Pojéni-völgy, a Furdia-völgy; Ny-on a Nadrág völgye, D-en a Lózna és
Ruszka völgye, K-en a kristályos palák képezik, mint agyagcsillámpala (fallit),
csillámpala és alárendelten gnájsz; magvát a nagy kiterjedésü agyagcsillámpala
képezi, melyre fiatalabb képződmények települnek. Több helyen mészkő fordul elő
nagyobb telepekben, a Cserna völgye. A P. erdőségei nagy kiterjedésüek. Igen
jelentékeny a bányászat, mely főleg Nadrág, Ruszkabánya és Ruszkica vidékén
folyik; vannak itt továbbá nevezetesebb ipartelepek is, elsősorban az említett
helyek vasöntői, továbbá a tomesti üveggyár. A P. meglehetős sűrüen van
népesítve, lakói mind oláhok.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|