Pókok

(Araneidae, l. a mellékelt képet) a pókfélék osztályában a tulajdonképeni pókok, melyeknek fejtora és potroha ízeletlen, az utóbbit egy kis nyelecske kapcsolja össze az előbbenivel és végén a fonószemölcsök vannak; hatalmas állkapcsi tapogatói karomformák, belsejükben hatalmas méregmiriggyel, amelynek kivezető nyilása a karom végén nyilik. Az alsó állkapocs több ízü tapogatója a himnél ölelőszerv gyanánt szerepel. A 4 lábpár mindenike 8 ízből áll, amelyek különböző hosszuak és végükön több, különböző karom van; e karmok között igen fontosak a fésüforma szövőkarmok. Az ivarnyilás a potroh alapján van. Az idegrendszer középpontja az agydúcból, garatgyűrüből és garat alatti dúcból áll, amellyel a csillagforma hasdúclánc függ össze; a bélcsatorna mentén az együtt érező idegrendszer foglal helyet. A szemek ritkán hiányzanak, rendsen 6-8 szem van, melyek a homlokszegély közelében két ívben vagy négyszögben sorakoznak és állásuk az egyes nemekre jellemző. A szájbél egy izmos falazatu, szivattyu módjára működő szivógyomorba vezet, a középbelen a fejtorban 2 kisebb és 4 nagyobb vakbélpár emelkedik; a vastagbél hólyagforma. Véredényrendszerük a potroh hátoldalán végig vonuló hátedényből áll, amely a fejtorban egy aortává módosul s a különböző szervekhez edényágakat bocsát. A vér a testben azután véröblökben gyül meg s ezekből tér vissza a hátedényhez. A lélekzőszervek u. n. légcsőtüdők, amelyek a potroh hasoldalán nyilnak s számuk 2 vagy 4. A méreg- és nyálmirigyeken kivül különösen fontosak a fonómirigyek, amelyek igen különböző formáju apró mirigyecskékből állanak; váladékuk a levegőn megszilárdul és a pókhálót adja. A fonómirigyek 4-6 csévébe nyilnak a potroh végén. A csévék nagy foku mozgékonysága, a szövőkarmok sokfélesége eredményezi a hálók sokszerüségét. A női ivarszervek két fürtszerü petefészekből állanak, a him ivarszerv is, a lélekzőnyilások között nyilnak. Az ondószálacskák ondótokokban (spermatophora) csoportosulnak. A termékenyítést a him az alsó állkapcsi tapogatóval végezi, amely e célra sokféleképen és bonyulultan módosult. A petéket az anya egy ideig magával cipeli; a fiatalok már kezdetben az anyához hasonlók, de csak az első vedlés után tudnak szőni. Életmódjuk és szövésfonásuk oly érdekes, hogy már a legrégibb buvárok figyelmét is fölébresztette. Legnagyobb részük veszedelmes rabló s különösen rovarokra, nevezetesen legyekre vadászik; zsákmányukat majd futással, majd ugrással érik el s ezek rablóhálót nem szőnek; mások ellenben hálókat szőnek s ezzel kerítik hatalmukba zsákmányukat. Az egész földön el vannak terjedve; a forró földöviek a mieinkhez viszonyítva óriásak s közöttük egyesek még madarakra is vadásznak. Általában azonban ártatlan, sőt igen hasznos állatok.

[ÁBRA] Emberi rühatka (Sarcoptes scabiei). 80/1.

[ÁBRA] Persiai kullancs. (Ixodes reduvius). 5/1.

[ÁBRA] Theridium redimitum term. nagys., a) pete, b) szemek fekvése.

[ÁBRA] Pycnogonum littorale. 3/1.

[ÁBRA] Szőrtüsző-atka (Demodex folliculorum). 600/1.

[ÁBRA] Tarantula-pók, (Tarantula Apuliae). Term. nagy.

[ÁBRA] Könyv-skorpió. (Chelifer cancroides). Erősen nagyítva.

[ÁBRA] Skorpió (Scorpio occitanus). Term. nagy.

[ÁBRA] a) Keresztes pók nősténye (Epeire diadema), term. nagys., b) szemek fekvése, c) szövőkarmok, d) bal csáprágó méregmiriggyel, nagyítva.

[ÁBRA] Vizi pók (Tetragnatha extensa). Term. nagys. a) szemek fekvése.

[ÁBRA] Sajtatka. (Tyroglyphus siro). 50/1.

[ÁBRA] Házi pók nősténye. (Tegenaria domestica), term. nagys., a) szemek fekvése.

[ÁBRA] Közönséges vizi pók (Argyroneta aquatica), kissé nagyítva, a) háló, b) szemek fekvése.

[ÁBRA] Thomisus viaticus nősténye, a) szemek fekvése. 5/2.

A jelenleg élő fajok száma mintegy 2500; hazánkban majdnem 500 faj tenyészik, melyek 7 alrendbe tartoznak: 1. Földbeszövők (Tarritelarie), melyek felső állkapcsaikkal a földbe járatokat vájnak lakásul. 2. Kerek hálósak (Orbitelariae), melyek kerek hálókat szőnek, mint p. a keresztes pók (Epeira). 3. Hurokkötők (Retitelariae), melyek vizszintes, hurkolt hálót szőnek. 4. Csőszövők (Turbitelarie), melyek tölcsér- vagy csőforma lakásokat szőnek. 5. Keszegpókok (Laterigradae), melyek hálót nem szőnek, ügyesen futnak s ilyenkor rendesen oldalirányban. 6. Futó pókok (Citigradae), hálót nem szőnek, gyors futók. 7. Ugró pókok (Saltigradae), lakást szőnek csupán és zsákmányukat ugrással szerzik meg. A pókok életmódjait illetőleg, valamint a hazai pókfajok leirását v. ö. Herman Ottó, Magyarország pókjai; Lendl Adolf és Chyzer Kornél dolgozatat, különösen utóbbinak Kulzinskyvel közösen irt nagy munkáját a m. tud. akadémia kiadványai között.

Forrás: Pallas Nagylexikon