Pola
(Pulj), az ugyanily nevü isztriai kerületi kapitányság
székhelye és 1850 óta az osztrák és magyar monárkia fő hadi kikötője Isztria
D-i végének közelében, terjedelmes és biztos öböl belső végében, vasút mellett,
(1890) 38 937 (1851. még csak 1100) nagyobbára olasz lak., kikötői admiralitással,
tengerészeti arzenál- és várparancsnoksággal, hidrográfiai és különféle
tengerészeti és katonai egyéb hivatallal; 28 kisebb-nagyobb erődítménnyel; ezek
közöl a kiválóbbak a Mária-Lujza, a Monte-Cristo az öböl bejáratánál, a
Berudella, Musil, Miksa a D-i oldalon, a Tegethoff a Brioni-szigeteken, a San
Giorgio, San Michele és Moridal. Épületei közül a kiválóbbak: a XV. sz.-beli
dom, egy három hajós bazilika antik oszlopokkal, a San-Francesco-kolostor
(XIII. sz.), most katonai raktár, román portáléval; a városház; a
tengerészkaszinó; a hidrográfiai hivatal; a csillagvizsgáló a Monte-Zarón; az
admiralitás épülete; a tengerészeti muzeum; a nagyszerü tengerész-arzenál; a
hajógyárak és dockok, amelyek a szárazzal vas függőhíd által összekötött
Olaj-szigeten vannak. Nagyszerüek a római építményromok; ilyenek: a 16 m.
széles, 8 m. magas Augustus és Roma temploma, 7 korintusi oszlopból álló
portikusszal és pompás díszítményekkel; a kolosszális amfiteátrum (24 m.
magas), amelyet Septimius Severus és Caracalla tiszteletére 198-211-ig 25 000
néző számára építettek, 2 sor 5,7 m. magas nyilt ívekkel (72); a diadalkapu
(Porta Aurea, 8 m. magas, 7 m. széles), amelyet az actiumi ütközet után Salvia
Postumia állított föl; végül a Diana-templom és az 1845 óta kiásott két kapu: a
Porta Erculea és Porta Gemina. A régi római kapitolium helyén áll azon erősség,
amelyet a XVII. sz.-ban a velenceiek építettek és Ferenc császár korában
felújítottak. Pola emlékszobrot állított Carrarának, aki e régiségek
konzerválása körül szerzett magának érdemeket, Tegetthoff admirálisnak, amelyet
Kundmann készített és Miksa főhercegnek, az osztrák tengerészet
megalapítójának. Polát a hagyomány szerint kolchisziek alapították. Miután a
rómaiak elfoglalták Isztriát, Polát Pietas Julia néven római gyarmattá,
hajóállomássá és hadi kikötővé tették. A római birodalom megdőlése után minden
jelentőségét elvesztette. 1148. a velenceiek vették birtokukba. A velenceiek és
genovaiak közt folyó háboruban többször és 1379. teljesen feldúlták. 1848. nyilvánították
hadi kikötővé és 1856. tették le az alapkövet az arzenálhoz. 1886. fejezték be
a tenger felőli erődítményeit. V. ö. Notizie storiche di Pola (1876); Pola,
seine Vergangenheit u. Zukunft (Bécs 1886).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|