Polgár

az államnak vagy valamely községnek tagja. Előbb hazai jogunk szerint a szabad királyi városok P.-ai a P.-i rend tekintetében a nemesektől (nobiles, régebben servientes Regis) különböző rendet alkottak, mely a nem nemesek (ignobiles) rendjéhez tartozott, de városi privilegiumok, statutumok és szokások alapján különös joggal birt. A szabad királyi városok P.-aitól különböztek a privilégiált és semmi úri hatóság alatt nem álló városok P.-ai, kiknek szabadsága általában a szabad királyi városok P.-aiéhoz hasonlított; másrészt az uradalmi hatóság alatt álló városoknak P.-ai, kiknek jogi állása nagyon különböző volt, mert mig némelyek úrbéri bánásmód (tractamentum) alatt állottak, addig mások privilegiumok, földesúri engedélyek és szerződések alapján a szabad királyi városok P.-aihoz hasonló jogi állásban részesültek. A magyar P.-i rendnek sajátsága az volt, hogy annak csak egy osztálya volt a P.-ok körén belül magasabb osztályt alkotó u. n. patriciusi osztály nem létezett. Erdélyben a városoknak birtokos lakosai mint a város P.-ai a három nemzet uniójának kedvezményében részesültek, s egészben véve a magyarországi szabad királyi városok P.-aival hasonló jogi állásban voltak. A szászoknál sem nemességnek, sem paraszti jobbágyságnak nem volt helye, s azért egyes kitételeket nem számítva, milyenek p. az u. n. Sieben-Richterdörfer, melyeknek lakosai parasztok voltak, az akár városi, akár falusi, de a szász földön birtokos szászok a P.-i rendhez tartoztak, s teljes jogu P.-ok voltak (Vollbürger) voltak, habár a falusi lakosokat nem P.-oknak, hanem szabad földmíveseknek (Freisassen, Freibauer) nevezték. Mint rend a szabad királyi városok P.-ai az ország negyedik rendjét alkották. Az első rendet az egyházi főurak, főpapok (praelati), a másodikat a világi főurak v. országnagyok (magnates, proceres), a harmadikat a két első rend valamelyikéhez nem tartozó nemesek alkották. L. még Állampolgárság.

Forrás: Pallas Nagylexikon