Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
politika policy
politikai political
politikai politics
politikai b... political d...
politikai b... state trial...
politikai e... balance of ...
politikai e... politics
politikai f... prisoner of...
politikai f... state priso...
politikai g... political e...
politikai g... assassinati...
politikai h... political a...
politikai i... orientation...
politikai k... carpet-bagg...
politikai k... political a...
politikai k... straddle
politikai k... pow-wow
politikai k... trouble-sho...
politikai m... politics
politikai m... political a...

Magyar Magyar Német Német
politika Politik (e)...
politikai politisch
politikai g... Politökonom...

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Politika

Jelentheti:

1. magát a közéletet,

2. a kormányzást,

3. a tervezés és döntés egész ? tehát részben szakmai, részben kormányzati ? folyamatát,

4. a mindezekkel a jelenségekkel foglalkozó ideológiát, illetve tud.-t. A politikának szintjei nagypolitika, ágazatpolitika, alágazatok pol.-ja. A nagypolitika az oktatási rendszer ?környezeti feltétele?. A nagypolitika egyik szintje az alkotmányos berendezkedés alakulása, alakítása: annak meghatározása, hogy egy adott rendszerben egy vagy több párt politikai közp.-jában születhetnek (pl. oktatáspolitikai) döntések, hogy ? fő vonalaiban ? hogyan oszlik meg a döntés a parlament, a kormányzat, az önkormányzatok, a bíróságok stb. között. A nagypolitika második szintjén azon feltételeket értjük, melyek az ágazati politikak és az alkotmányos berendezkedés szintje között helyezkednek el. Ugyanazon tv.-ek, illetve alkotmány esetén is lehetségesek gyökeresen eltérő nagypolitikai feltételek, ahogy ezt elsősorban az évszázadok óta stabil politikai rendszerrel rendelkező USA, illetve Nagy-Britannia okt.-tört.-e is példázza: mindkét áll. tört.-ében találunk az oktatás expanziójára sokat költő és a kiadásokat visszafogó szakaszokat. Hasonlóképpen nagypolitikai kérdés, hogy az áll. ill a kormányzat kíván-e és milyen világnézeti, politikai értékeket az isk.-n keresztül közvetíteni, kívánja-e az isk.-t a társ.-i egyenlőtlenségek csökkentésére felhasználni. A nagypolitika ezen szintjének alakulását, mely pl. választások kimenetelében jelenik meg, növekvő mértékben befolyásolja az oktatáspolitika. Ahogy mind több ember, mind hosszabb ideig vesz részt az oktatásban, s ahogy növekszik az isk.-zottság szerepe az egyének életpályáján, ahogy a nemzeti jövedelem mind magasabb százaléka fordítódik okt.-ügyre, az oktatáspolitikanak közvetlenül is egyre nagyobb jelentősége van a társ. összes többi életszféráját is befolyásoló parlamenti, önkormányzati választások kimenetelében. A nagypolitikai szint alatt helyezkednek el az ágazat politikak, melyeket a társ.-i szférák relatív elkülönültségéből kiindulva mint egy-egy szféra (oktatás, egészségügy stb.) működését meghatározó keretként lehet definiálni. Az ágazatok elkülönültsége azonban relatív. Az oktatáspolitikat a költségvetéspolitika, a munkaerőpolitika, a közigazgatáspolitika, az egyházpolitika legkisebb részletei is meghatározó módon érintik, de jelentős szerepe van a jogpolitika változásainak s közvetve szinte valamennyi ágazatpolitikanak. Az oktatás politikan, mint ágazatpolitikan belül újabb alágazatpolitikakat különböztethetünk meg. Szerv.-ileg és eszközeiben szinte teljes egészében elkülönül a felsőokt.politika és a közoktatáspolitika. A felsőokt.-politikat az jellemzi, hogy ? rövid, határozott áll. reformkorszakot leszámítva ? a kormányzat ált. viszonylag nagy autonómiájú, kisszámú, egyenként is jelentős tekintélyű felsőokt.-i intézményt indirekt eszközökkel kísérel meg irányítani. A közokt.-politikat viszont az jellemzi, hogy az áll. az intézmények nagy száma miatt a rendszert leginkább jogszabályokkal irányítja: maguknak az intézményeknek ugyan nincs nagy befolyásuk, de fenntartóiknak, az önkormányzatoknak, az egyházaknak, illetve az alkalmazottak szaksz.-einek igen. A közokt.-politika kifejezés két szűkebb értelemben is használatos: az egyik szűkítés szerint a közokt.-politikanak nem része a magánisk.-kkal, egyházi isk.-kkal kapcsolatos oktatáspolitikai tevékenység, a másik szűkítés szerint külön kell beszélni szakoktatáspolitikaról és az ált.-an képző intézményekkel foglalkozó közokt.-politikaról. Az oktatáspolitikanak az eldöntendő kérdések szerinti funkcionális felosztása is lehetséges. Ezek legfontosabbjai: szerkezet politika (milyen isk.-típusok legyenek, s hány éves korban kelljen a tanulóknak választaniuk), ttv.- politika (az oktatás során elérendő célokkal, elsajátítandó készségekkel, tananyagokkal, az oktatás tartalmi kérdéseivel foglalkozik), melyhez tkv.-politika és taneszközpolitika kapcsolódik, ped.- politika. (a ped.-ok jövedelmi szintjével, munkafeltételeivel, képzésével foglalkozik) ? Világnézet politika (az oktatással kapcsolatos világnézeti kérdésekkel, az oktatás valamely világnézeti ? pl. a szocialista időszakban diktatórikusan előírt ateista, materialista ? irányultságával, semlegességével foglalkozik). A politika ugyanakkor az isk.-i oktatás tárgya is: egyrészt az áll.-polg.-i ismeretek, az állampolgári magatartás, másrészt a politikai rendszerekről szóló tárgyi információk közvetítése. Az utóbbi elsősorban tört.-i, földrajzi stúdiumok tárgya. A politikatört.-i, illetve más országok politikai viszonyaival kapcsolatos ttv.-írói, tkv.-írói, tanári tevékenység megítélése állandó politikai küzdelmek tárgya. A küzdelmek egyik objektív alapja, hogy a ped.-társ. politikai arculata rendszerint nem tükrözi pontosan a társ. egészének vagy a kormányzat politikai arculatát. Ez pedig sokféle helyzetben vezethet konfliktusokhoz. A küzdelmek másik objektív alapja, hogy áll.-ilag támogatott, illetve elfogadott tkv.-ek, tananyagok a mindenkori közelmúlt olyan politikatört.-i kérdéseivel foglalkoznak, melyek közvetlenül kihatnak a tanulók pártpolitikai állásfoglalásaira.

Nagy Péter Tibor



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is