Pollák
1. Illés, publicista, iró, ügyvéd, szül. Szombathelyen 1852
dec. 13. Iskoláit Pápán a ref. kollégiumban és a budapesti s bécsi egyetemeken
végezte. 1879. lett ügyvéd. Még jogász korában kezdett irni s kezdetben a német
irodalomra vitte őt sorsa. Irt novellákat német folyóiratokba. Haza térve a
Pester Lyoydnak és a Neues Pester Journalnak, valamint a Budapester Journalnak
volt vezér- és tárcacikk-irója. Már mint ügyvéd tért vissza a magyar
irodalomhoz. Első cikke, melyet Homo álnév alatt a Nemzetben tett közzé, döntő
volt a kétnyelvüségének egymással való viaskodásában. Publicisztikai
tevékenysége attól fogva teljesen a magyar irodalomé volt. Vezércikkei a Magyar
Hirlapban és utóbb a Pesti Hirlapban láttak napvilágot, hol rendszerint (P.)
chiffre alatt jelentek meg. Közben társadalmi és morálfilozofiai cikkek,
novellák és tanulmányok egész sorozatát közölte az Egyetértésben, a Hétben, a
Magyar Salonban, Magyar Hirlapban és Pesti Hirlapban. Társadalomtudományi
cikkei és világnézetének szociologiai iránya magára vonta a közfigyelmet, minek
folyamán a magyar orvosok és természettudósok vándorgyülésének meghivására az
1892-iki brassói vándorgyülés ünnepi megnyitóján tartott A siker természetrajza
címen előadást, majd ugyancsak a vándorgyülés 1894-iki pécsi ülésének
ünnepélyes záróülésében olvasta fel Természettudomány és politika címü
tanulmányát. A közelmult egyházpolitikai küzdelmek közt irta Sybilla Rómában
(Flamma néven) címü művét. A budapesti ügyvédi kamara 18967 dec. 16. ügyészévé
választotta.
2. P. Mihály (Pollack), építész, szül. Bécsben 1773., megh.
Pesten 1855 jan. 3. Atyja építőmester volt, s fiát kora ifjuságától iparkodott
foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben
kezdte meg, hol elméleti kiképzését befejezvén, a milanói székesegyház
építésénél nyert alkalmazást. Innen Bécsbe, majd 1803. vagy 1804. Pestre
helyezte át működésének terét. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német
szinház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar
előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, igy 1825. pesti százas
választópolgár, majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke
lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a
város szabályozási terveinek elkészítésére. Kiterjedt építészeti működést
fejtett ki. Műveiben a klasszikus egyszerüségre való törekvés jutott
kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Számos
magánházat és palotát épített ugy Pesten, mint a vidéken. Ő építette József
főherceg jelenlegi alcsuti kastélyát, a régi vigadó épületét, mely legszebb
alkotásai közé tartozott, de 1849. Pest bombáztatása alkalmával elpusztult. Az
ő műve a Ludoviceum is (1829-35). Ennek befejezése után fogott hozzá
legismertebb alkotásához, a nemzeti muzeum építéséhez (1837-45). Építette
továbbá a Deák-téri ág. ev. templomot s más kisebb épületeket. A bécsi akadémia
az építészet terén szerzett érdemei kitüntetéséül az akkori idők szokása
szerint «k. k. Architekt»-té avatta.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|