Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pollák... ----

Magyar Magyar Német Német
Pollák... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pollák

1. Illés, publicista, iró, ügyvéd, szül. Szombathelyen 1852 dec. 13. Iskoláit Pápán a ref. kollégiumban és a budapesti s bécsi egyetemeken végezte. 1879. lett ügyvéd. Még jogász korában kezdett irni s kezdetben a német irodalomra vitte őt sorsa. Irt novellákat német folyóiratokba. Haza térve a Pester Lyoydnak és a Neues Pester Journalnak, valamint a Budapester Journalnak volt vezér- és tárcacikk-irója. Már mint ügyvéd tért vissza a magyar irodalomhoz. Első cikke, melyet Homo álnév alatt a Nemzetben tett közzé, döntő volt a kétnyelvüségének egymással való viaskodásában. Publicisztikai tevékenysége attól fogva teljesen a magyar irodalomé volt. Vezércikkei a Magyar Hirlapban és utóbb a Pesti Hirlapban láttak napvilágot, hol rendszerint (P.) chiffre alatt jelentek meg. Közben társadalmi és morálfilozofiai cikkek, novellák és tanulmányok egész sorozatát közölte az Egyetértésben, a Hétben, a Magyar Salonban, Magyar Hirlapban és Pesti Hirlapban. Társadalomtudományi cikkei és világnézetének szociologiai iránya magára vonta a közfigyelmet, minek folyamán a magyar orvosok és természettudósok vándorgyülésének meghivására az 1892-iki brassói vándorgyülés ünnepi megnyitóján tartott A siker természetrajza címen előadást, majd ugyancsak a vándorgyülés 1894-iki pécsi ülésének ünnepélyes záróülésében olvasta fel Természettudomány és politika címü tanulmányát. A közelmult egyházpolitikai küzdelmek közt irta Sybilla Rómában (Flamma néven) címü művét. A budapesti ügyvédi kamara 18967 dec. 16. ügyészévé választotta.

2. P. Mihály (Pollack), építész, szül. Bécsben 1773., megh. Pesten 1855 jan. 3. Atyja építőmester volt, s fiát kora ifjuságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben kezdte meg, hol elméleti kiképzését befejezvén, a milanói székesegyház építésénél nyert alkalmazást. Innen Bécsbe, majd 1803. vagy 1804. Pestre helyezte át működésének terét. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német szinház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, igy 1825. pesti százas választópolgár, majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a város szabályozási terveinek elkészítésére. Kiterjedt építészeti működést fejtett ki. Műveiben a klasszikus egyszerüségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Számos magánházat és palotát épített ugy Pesten, mint a vidéken. Ő építette József főherceg jelenlegi alcsuti kastélyát, a régi vigadó épületét, mely legszebb alkotásai közé tartozott, de 1849. Pest bombáztatása alkalmával elpusztult. Az ő műve a Ludoviceum is (1829-35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a nemzeti muzeum építéséhez (1837-45). Építette továbbá a Deák-téri ág. ev. templomot s más kisebb épületeket. A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei kitüntetéséül az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is