Pólya

1. Jakab, közgazda, szül. Békés-Szt.-Andráson 1844 okt. 22. A gimnáziumot Szarvaso és Nagy-Kőrösön végezte, hol 1863. tette le az érettségit. A pesti egyetemen 1863-ban apja kivánságára orvostanhallgatónak iratkozott be, de félév mulva átlépett a jogi karba, 1870. letette a köz- és váltóügyvédi vizsgákat. 1871. Pesten ügyvédi irodát nyitott. 1883. a triesti általános biztosító társulat magyarországi vezérügynökségének kötelekébe lépett, melynél jelenleg is mint jogtanácsos van alkalmazásban. A közgazdasági irodalmat 1882. kezdte művelni. Ebben az évben jelentek meg első értekezései a György Endre által szerkesztett Nemzetgazdasági Szemlében. Közgazdasági tárgyu cikkeket közölt még a Budapesti Szemlében, Szövetkezésben és a Magyar Gazdák Szemléjében. Irodalmi működése első éveiben kisebb cikkeket irt az Egyetértés, a Hon és Nemzetbe. Önállóan megjelent dolgozatai: Az újabb agrár mozgalom hazánkban; A Raiffeisen kölcsönpénztár; Széchenyi István gróf minimum-javaslata; Agrár-politikai tanulmányok; Minimum; Homestead; Örökösödési jog; A gazdasági válság; A biztosítási vállalatok; A pesti magyar kereskedelmi bank története; A budapesti bankok története; A szab. pesti polg. kereskedelmi testület és a budapesti nagykereskedők és nagyiparosok története. 1891. a budapesti egyetemen a mezőgazdasági politikából magántanárrá képesíttetett. A magyar tudómányos akadémia, melynek pályázatain 4 pályadíjat nyert, közte a Fáy-féle 2000 forintos díjat, 1893. választotta meg levelező tagjának. E lexikonba közgazdasági czikkeket ir.

2. P. József, orvosdoktor, természettudományi s orvostani iró, szül. Nagy-Szecsén (Bars) 1802 jan. 1. szegény sorsu földmívelő szülőktől, megh. Budapesten 1873 jun. 10. Középiskoláit Losoncon és Selmecbányán, az orvosi tanfolyamot Pesten végezte, hol 1830. orvosdoktorrá avattatott. 1831-ben a kolera első kitörése alkalmával, a kevéssé ismert rémmel bátran szembe szállva, annyire kitüntette magát vakmerőségig menő emberszeretete s ez akkorig ismeretlen, ijesztő kór alapos tanulmányozása által, hogy ettől fogva hirneve megalapítottnak tekinthető. 1832. a magyar helytartó tanács Károlyvárosba s Fiuméba küldta a kolera körüli ismeretek terjesztésére s az ottani orvosok utasítása végett, onnét hazatérte után pedig Pest főváros azonnal fölvette tiszteletbeli fizikusai közé s már ápr. hónapban kinevezte a Rókus-kórház rendes másodorvosává s a magyar tudományos akadémia is mint szakbeli jeles irót levelező tagjai sorába választotta. Élete végső éveiben lassankint visszavonult a fárasztó gyakorlattól, s miután még városligeti nagy telkén magán elmegyógyintézetet létesített, leginkább a kertészetnek szentelve idejét, a nemes gyümölcstenyésztésben s ennek irodalmában magas fokra emelkedett. A magyar tudományos akadémiában Török József dr. tartott felette 1875 jun. 28. emlékbeszédet. (V. ö. Akadémiai természettudományi Értekezések VII. köt. 5. sz. 1876.) Irodalmi munkái: tudori értekezése Az ember belférgeiről (Pest 1830). Ugyanez évben fordította Beaumont értekezését a sérvekről. 1831. adta ki latin nyelven, a kolera alkalmával gyüjtött becses észleleteit Lipcsében ily cím alatt: Summa observationum de cholera orientali. E munkáját magyar nyelven is elkészítette 1832-ben. 1837. adta ki szintén latin nyelven Observationes de herpete et ejus remedio novo Anthracokali; és ezeken kivül több értékes cikket adott a Bugát és Toldy által szerkesztett Orvosi Tárban. Korán egy Természettudományi műszótár összeállításához fogott s a Földy, s Diószeghy és Fazekas fűvészkönyve korszakalkotó munkáinak folytatásául hangyaszorgalommal látott a természettudományi műnyelv összeállításához. E műve azonban kéziratban maradt s jelenleg a budapesti ref. főiskolában van. 1845 a Jardis s Treitschke-féle állattan fordítását készítette el, melynek első kötete: Az állatország természettörténeti képterme meg is jelent, de azután a költséges munkát részvéthiány miatt kénytelen volt abbahagyni. Azonban Hanák János művét: Az állattan története és irodalma Magyarországon 1849. saját költségén kiadta. Egész szép vagyonát a pesti ref. főiskolának hagyományozta.

Forrás: Pallas Nagylexikon