Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pombal... ----

Magyar Magyar Német Német
Pombal... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pombal

Sebestyén József, de Carvalho e Mello, Oeyras grófja, P. marquis, portugál államférfiu, szül. Soureban (Coimbránál) 1699 máj. 13., meghalt P. birtokán 1782 máj. 8. Jogot végzett, aztán a katonaságnál szolgált, 1739. pedig V. János király megbizásából Londonba ment követnek. 1745. Mária Anna királyné közvetítése folytán Bécsbe helyezték át. V. János fia és utóda, I. József, anyjának kérelmére P.-t 1750. külügyminiszterré, majd (1756) miniszterelnökévé tette és egyúttal grófi, illetőleg marquisi rangra emelte. Ebben az állásban P., mint a felvilágosodott abszolutizmus előharcosa, eréllyel, sőt vaskézzel nagy és fontos reformokat léptetett életbe. Midőn Lisszabon rettenetes földrengés következtében 1755. nagyobbrészt elpusztult, P. rövid idő alatt a székvárost romjaiból felépítette. A portugál nép zöme hálával viseltetett iránta, de a papság és a nemesség sehogysem bocsátotta meg neki, hogy hatalmukat aláásta. Ebből hosszadalmas, elkeseredett harc keletkezett, melyben csakis a király rendíthetetlen bizalma védte meg P.-t ellenségeitől. E harc folyamában P. a jezsuitarend tagjait Lisszabonból távozni kényszerítette és XIV. Benedek pápa engedlmével vizsgálatot indított a dél-amerikai gyarmatokban (l. Paraguaj) a jezsuiták által elkövetett visszaélések ügyében. Midőn pedig az 1758 szept. 3. és 4. között éjjel Tavora és Aveiro herceg által bérelt orgyilkosok a király ellen merényletet követtek el, P. a merénylet értelmi szerzőit a jezsuitákban látván, a rend több tagját bebörtönöztette, Malagrida jezsuitát kivégeztette, majd pedig, XIII. Kelemen pápa tiltakozása dacára, a jezsuitarend Portugáliában fekvő birtokait lefoglalta, magát a rendet pedig örök időkre száműzte (1759 szeptember 3.). Egy évvel később az ellenzéki magatartásu pápai követet is kiutasította az országból. Csak XIV. Kelemen pápa trónra lépése után békült ki P. és a kormány megint a szentszékkel, de engedményekről P. ez alkalommal sem akart hallani. I. József király elhunytával azonban (1777 febr. 24.) P. szerencséje is letünt. Mária királyné, József leánya és utóda, P.-t márc. 5. elbocsátotta és reformjait visszavonta. Utolsó éveit visszavonultságban töltötte. Történetét a pártszenvedély részrehajló tolla hol a magasztalás, hol a gyülölség hangján irta meg. V. ö. saját védőiratát, mely a Dohm-féle Materialien zur Statistik c. közleményekben németül is megjelent; Anedcotes du ministere de P. (névtelen munka, Varsó 1784); L"administration du Marquis de P. (4 köt., Amsterdam 1788); Smith, Memoirs of P. (2 köt., London 1843); Oppermann, P. und die Jesuiten (Hannover 1845); Carnota, Marquis P. (2. kiad. London 1871); Duhr jezsuita P. (1891).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is