Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Poniatowski... ----

Magyar Magyar Német Német
Poniatowski... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Poniatowski

lengyel hercegi család, mely eredetét a régi olasz Torelli-családból származtatja. Nevezetessé P. Szaniszló révén lett (szül. 1677., megh. 1762 aug. 3.), ki az É-i háboruban Leszczynszky Szaniszlóhoz és XII. Károlyhoz csatlakozva a svéd sereggel Oroszországba vonult és Poltava mellett nagyon befolyt XII. Károly életének megmentésére. A svéd király Benderből P.-t küldte követül Konstantinápolyba, ahol sikerült is neki a szultánt az Oroszország elleni háborura rábirni. Károly halála után P. II. Ágost szolgálatba lépett, aki őt vajdává és regimentáriussá tette, midőn pedig Ágost meghalt, P. ismét Leszczynszky mellé szegődött, aki a lengyel trónra vágyott, de Danzig mellett az oroszok elfogták; kiszabadulása után kibékült III. Ágosttal, aki nagy tiszteletben tartotta. Második nejétől, ki Czartoryiszka hercegnő volt, több fia született: a később lengyel királlyá lett P. Szaniszló (l. o.), továbbá P. Kázmér (szül. 1721., meghalt 1800.), aki hercegi rangot kapott s testvére uralkodása alatt a korona főkamarása volt; P. András, 1756 óta német birodalmi herceg, megh. Bécsben 1773. mint osztrák táborszernagy; P. Mihály, a legifjabb (szül. 1763., megh. 1794.), gneseni érsek és birodalmi primás volt. - P. Kázmér egyik fia, P. Szaniszló, szül. 1757 nov. 23-án, megh. Firenzében 1833 febr. 13. Nagybátyja uralkodása alatt Litvánia főkincstárosa, Podolia sztarosztája és a lengyel koronaőrség tábornoka volt, később pedig az orosz cár titkos tanácsossá nevezte ki. 1804 óta Bécsben, később hosszabb ideig Rómában élt, hol a Via Flaminia mentén fekvő gyönyörü villáját, a benne levő számos műkincsekkel együtt, eladta az angol Sykesnek. - Fia, P. József herceg, szül. Rómában 1816 febr. 21., megh. Londonban 1873 jul. 4-én. Firenzében tanult, hol korán megszerette a szépművészeteket s különösen a zenét s az éneket. II. Lipót toscanai nagyherceg 1848. naturalizálta s 1849. Brüsszelbe, 1850-53. egyúttal Londonba is nagykövetnek küldte. 1854. Franciaországba ment, hol III. Napoleon szenátorrá nevezte ki s több ízben használta diplomáciai küldetésekre. P. számos operát szerzett; köztük a Giovanni di Procida címüt 1840. sikerrel adták Lucában; a Pierre de Medici s az Au travers d"un mur operette Párisban kerültek szinre. - P. József Antal herceg, szül. Varsóban 1762 máj. 7., az Elster folyóba fult 1813 okt. 19. A már említett P. András herceg és Kinska grófnő fia volt; korán osztrák katonai szolgálatba állt, honnan 1789. vezérőrnagyi ranggal a lengyel hadseregbe lépett át. Az 1793-iki hadjáratban fővezér volt, de miután a király a szövetségesekhez csatlakozott, visszalépett. Midőn e közben Kosciuszko Lengyelország fölszabadítására fegyvert fogott, P. azonnal mint önkéntes beállt a lengyel hadseregbe (1794) s egy hadosztály parancsnokságát kapta, mely Varsó mindkét ostroma alkalmával nevezetes szolgálatokat tett. A város átadás aután P. visszavonult birtokaira, de a varsói hercegség alapításakor (1807) átvette a hadügyminiszteri tárcát s 1809. a lengyel seregeket vezényelte Ausztria ellen; bár Raszyn mellett megverték, ügyes mozdulataival arra kényszerítette az ellensége, hogy a hercegségből kivonuljon s ekkor Krakóig nyomult előre. Az Oroszország elleni háborura Lengyelország 100 000 katonát állított, melynek körülbelül egy harmadát P. vezényelte és a borodinói csatában kitüntette magát; az 1813-iki lipcsei csatában szintén oly hősiesen harcolt, hogy ott marsallá nevezték ki, de midőn a parancsnak, hogy a francia sereg visszavonulását födözze, eleget akarván tenni, az Elster hídját fölrobbantotta s a folyón átúsztatott, szerencsétlenül belefult. Holttestét 1816. temették el a krakói egyházban; a helyet pedig, ahol életét vesztette, emlékkel jelölték meg. Életét leirta Boguslawski (Krakó 1831).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is