Ponttűz

az állatorvosi sebészetben régóta használatos gyógyító eljárás, mely abban áll, hogy a bőrt gombban végződő tüzes vassal egymástól 1¹/₂-2 cm.-nyi távolságban pontalakban addig égetik, mig az égetett felület sárgás-barna szinü s rajta a kihűlés után kevés savó jelenik meg. Nagyobb izgatás elérésére szokás a bőrt tűbe végződő tüzes vassal, v. tüzes kötőtűvel egészen átégetni s a tüzes tűt a csonthártyába beszúrni. Rendszerint csontkinövések, csontpókok eseteiben használatos; ha az égetés nem okoz elegendő gyuladást, az égetett bőr felületére csípős kenőcsöt is lehet dörzsölni.

Forrás: Pallas Nagylexikon