Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Poór... ----

Magyar Magyar Német Német
Poór... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Poór

1. Imre, hires orvostanár, szül. Duna-Földvárott 1823 okt. 13. Gimnáziumi tanulmányait a kegyesrendüek budai gimnáziumában elvégezve, mint serdülő ifju a papi és tanári pályát választotta, belépvén a piaristák szerzetébe. Már a tatai társasházban tanárkodott, midőn kitört a szabadságharc s P. levetve a papi talárt, beállott honvédnek s 1848-49-et Guyon hadtestében harcolta végig. A szabadságharc lezajlása után nem tért többé vissza a kolostorba, hanem beiratkozott a pesti egyetemre s ott 1855. orvosdoktorrá is avatták. Pályája kezdetén mint fiatal orvos az 1855-iki rémes kolerajárvány alatt a pesti Szent-Rókus-kórházban másodorvosi minőségben működött s ott maradt 1856-ig. A következő éveket Bécsben és Párisban tölté, hallgatva az akkori jelesebb orvostanárokat. Hazatérte után Sauer tanár mellé választották meg tanársegédül, mely állásában 1861-ig működött. Még tanársegéd korában, 1858., a fővárosi tanács a Szt.-Rókus-közkórházban újonnan alakított osztályt engedélyezett számára bőr- és bujakóros betegekkel. 1858. egyetemi magántanárrá képesítették. 1861. a Szt.-Rókus-kórház rendelő főorvosává választatott meg. Ugyanezen évben lemondott az Orvosi Hetilapnál elfoglalt társszerkesztői állásáról és megalapította a ma is fönnálló Gyógyászatot, melyet 1873-ig szerkesztett egyedül, 1873-86-ig pedig Dulácska dr.-ral. 1864. a magyar tud. akadémia tagjává választotta P.-t. 1872. a bőr- és bujakórtan nyilvános rendkivüli tanárává neveztetett ki. Sok éven át alelnöke volt a magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülése központi választmányának s 1871. elnöke az aradi nagygyülésnek. Budapesten a helybeli s vidéki orvosok társas egyestése, a közegészségügyi és orvosi ügyek rendezése s az orvosok árváinak fölsegélyezése végett néhány kartársával egyesülve megalakította 1874. az orvosi kört, melynek első elnökévé is megválasztották. Mint székes fővárosi bizottsági tag, valamint a fővárosi közmunkatanács tagja, sok éven keresztül volt a gyülésekben a főváros közegészségügyeinek egyik lelkes harcosa. Az egyetemen a 80-as évek elején beszüntette előadásait s 1888. főorvosi állásától is visszalépett, midőn a király a királyi tanácsosi címmel tüntette ki. Azóta nyilvános pályán nem működik. Tudományos és irodalmi dolgozatai: A keletindiai hányszékelés (1. kiad. 1860, 2. kiad. 1864); A szükségesebb orvosi műszavak deák-magyar-német és magyar-deák-német szótára. Ezeken kivül számtalan tanulmánya és értekezése jelent meg az Orvosi Hetilapban, majd később a Gyógyászatban és több külföldi folyóiratban.

2. P. Kajetán, piarista tanár és bölcseletiró, szül. Óvárott 1744 szept. 16-án, megh. Kőszegen 1813 jan. 2. A piarista rendbe 1761. lépett. Tanított Óváron (1764-65), Nyitrán (1766-67), Szegeden (1768), Debrecenben (1769-71), Pesten (1772-73), Vácon (1774-77), Pesten (1778-89), Szentgyörgyön (1790-91), Kőszegen (1792-1813). Pesti tanárkodása idejében irta fő művét, melyet 1781. a következő címen adott ki: Theoria sensuum cum propiis, tum probatissimorum nostrae aetatis philosophorum rationibus atque experimentis illustrata etc. E műve magyar nyelven is megjelent.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is