Porcdaganat

(enchondroma), lényegileg porcszövetből álló új képződésü daganat (neoplasma, álképlet). Rendesen a szervezetnek már normálisan is porcszövetet tartalmazó helyein v. szerveiben, tehát porcok, csontokon, p. a légcső porcgyűrüin fordulnak elő, de előfordulhatnak normálisan porcmentes szövetekben is, p. a fültőmirigyben, herében, mely utóbbi két helyen rosszindulatu daganatokkal, p. rákkal kombinálódhatnak. Szövetileg rendesen üvegporcból állanak, de tartalmazhatnak más porcféleséget is. Sejtjeinek száma, alapja, nagysága, elrendeződése igen változó. Véredényeket maga a porcszövet nem tartalmaz; ezek a lebenyzetes daganat lebenyéi között levő kötőszövetes résekben futnak el, de a P. táplálkozása igy is tökéletlen. Innen az igen gyakori nyálkás elfajulása a nagyobb ilynemü daganatoknak (e. mucosum) vagy nyálkás kötőszövetté való átalakulása (e. myxomatosum). Sejtjeinek nagyobb foku burjánzása a chondromát rosszindulatu chondroszarkomává vagy mixochondroszarkomává alakíthatja át. A nyákos elfajulás által valódi tömlős szerkezet (e. cysticum) állhat elő. Felléphet meszesedés vagy valódi elcsontosodás is (osteochondroma). A P.-okhoz számítják még (habár inkább a rostos daganatokhoz, fibromákhoz tartozik) az oszteoid chrondromát is, mely a meszesedést még el nem szenvedett csontszövethez áll legközelebb rokonságban. Ezen alak ritkán nyálkásodik el, de annál gyakrabban alakul rosszindulatu szarkomává (osteoid sarcoma), mely a belső szervekben létesít új, u. n. áttételi (metasztatikus) gócokat.

Forrás: Pallas Nagylexikon