Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Porfir... ----

Magyar Magyar Német Német
Porfir... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Porfir

harmadkornál régebb porfiros szövetü kőzet, gyakran vöröses szinű alapanyaggal; elegyrészei földpát és pedig ortoklasz, kivüle biotit. Az ortoklaszhoz és biotithoz szegődhetik még quarc, akkor neve quarc-P., úgy hogy általában meg szokás különböztetni P.-t v. ortoklasz-P.-t és quarc-p.-t. Ha a földpát benne nem ortoklasz, hanem plagioklasz (oligoklasz), akkor neve porfirit (l. o.). A P.-nak vannak üveges módosulatai, az u. n. P.-szurokkövek és szferolitok, melyek a porfiros magmának üveges lávái. A legnagyobb szerepet a quarc-P. játsza, más néven még felzit-P. (l. o.), mert a főképen ortoklasz és quarc alkotta alapanyaga igen tömött vagyis felzites. Néha a felzites alapanyag annyira uralkodik, hogy nagyobb elegyrészek benne alig láthatók, az ilyennek egyszerüen felzit (l. o.) a neve. A felzites alapanyagban rendesen ortoklasz, oligoklasz, quarc és biotit van porfirosan beágyalva. - Az ortoklasz P. v. röviden P. abban különbözik a quarc-P.-tól, hogy nincsen benne quarc. Elegyrészei tehát, szintén többnyire felzites alapanyagban nagy ortoklasz kristályok, apró oligoklasz, biotit, amihez még gyakran amfibol v. augit is járul. Erupciójuk a paleozói korszak második felében történt. Norvégiában találni olyan P.-t, melynek ortoklasz földpátjai haránt metszetben rombos alakuak, amiért az egész kőzetet rombos P.-nak nevezték. Helyenként (Vogézek, Odenwald, Schwarzwald) találni telérszerü feltörésekben olyan P.-t, melyben a biotit feltünően uralkodik és mellette csakis még ortoklasz van; az ilyent minette-nek vagy csillámos P.-nak nevezik. A P. mint törmelékkőzet is szerepelhet, akkor ugyanis, amikor a kőzet törmelékeit főképen P.-darabok alkotják, melyeket valamiféle kötőanyag tart össze. Az ilyen a P.-breccia. Van P.-tufa is, mely nem egyéb, mint P.-erupciók hamujából összeállott tömeg.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is