Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Porosz tart... ----

Magyar Magyar Német Német
Porosz tart... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Porosz tartomány

azelőtt a porosz királyság legmesszebb ÉK-en eső tartománya, amelyet az 1877 márc. 19-iki törvény értelmében 1878 ápr. 1. K-i és Ny-i Poroszországra osztottak.

K-i Poroszország a Keleti-tenger, Oroszország és a Ny-i P. között fekszik; területe 36 988 km2. A K-i P. a Ny-ról K-re vonuló délbalti fensíknak, illetőleg a germán Alföldnek része, amelyet itt-ott dombsorok tarkáznak, számos kisebb-nagyobb tó takar, sok folyó szel át; DK-i és D-i részében mocsaras és tőzeges, partjain pedig homokbuckákkal van szegélyezve. Rajta nagy homokos, terméketlen és vándorkövekkel tarkázott területeken kivül igen sok termékeny vidék is van. A legnagyobb magaslatok (Goldapi hegy 272 m., Seeski hegy 309 m.) Goldap körül és Osterodétól D-re (Kernsdorfi magaslat 313 m.) vannak. A több csoportból álló tavak közül a nagyobbak a mazuriai csoportban a Mauer- (105 km2), a Spirding- (102 km2) tó, továbbá a Geserich, amely már a Ny-i P.-ba nyulik át. A fő folyók: a Dange, Minge, Memel, a Pregel és a Passarge. Ezen folyókon kivül a tavak és az ezeket sok helyen egymással összekötő mesterséges csatornák is szolgálnak vizi utakul. Az éghajlat aránylag zord, az évi középhőmérséklet Königsbergben 6,70, az évi esőmennyiség ugyanott 63 cm. A tartomány lakóinak számát l. Poroszország. Anyanyelvre nézve a nagy többség német; csak 316 166 lengyel, mazuriai és 114 914 litván. Az egész területből (1893) jut szántóföldekre és kertekre 1 990 997 ha., rétekre 440 814, legelőkre 270 272 és erdőségekre 647 663. A főbb termékek a rozs (426 579 ha.-on 430 431 t.) zab (296 956 ha.-on 252 928 t.), burgonya (159 559 ha.-on 1 319 591 t.), búza (104 554 ha.-on 119 140 tonna), árpa (91 896 ha.-on 82 659 t.). A lótenyésztés virágzó; ezt különösen a trakehneni állami és más kisebb ménesek mozdítják elő; azonkivül jelentékeny a szarvasmarha-, sertés-, lúd- és méhtenyésztés is. 1892-ben volt 423 792 darab ló, 958 288 szarvasmarha, 937 039 juh, 699 971 sertés és 146 657 méhkas. Az 1882-iki népszámlálás szerint a lakosságnak csak 15,4%-a foglalkozott iparral, aminek a főbb ágai: halászat, tőzegásás, vasipar, szövés és fehérítés, hajóépítés, téglagyártás, deszkafürészelés és a borostyánkő-ipar. Közművelődési intézetek: a königsbergi egyetem, a királyi művészakadémia ugyanott, 18 gimnázium, 1 progimnázium, 5 reálgimnázium, 2 reálprogimnázium, 1 reáliskola, több tanító- s tanítóképző és különféle szakiskola. A tartomány két kerületre van felosztva; ezek Königsberg (21 108 km2, 1 172 149 lak.) és Gumbinen (15 879 km2, 786 514 lak.). A legfőbb biróság a königsbergi főtörvényszék. A porosz képviselőházba a tartomány 32 követet küld; az urak házában 24 taggal van képviselve, akik közül 6 örökös tag és 14 kijelölés alapján van abba meghíva.

Ny-i Poroszország amattól Ny-ra, a Keleti-tenger, Orosz-, Lengyelország, Posen, Brandenburg és Pomeránia közt fekszik. Területe 25 509 km2. Alacsony, sík partjaiba a Danzigi-öböl nyulik bele. A Frisches Haff DNy-i része szintén ebbe a tartományba esik. A Ny-i P. szintén egészen a germán síkságba esik; csakis ÉNy-ról DK. felé vonul át rajta egy földhát (Norddeutscher Lanrücjen). A legmagasabb csúcsa a Thurmberg (336 m.) az alsó Visztulától K-re esik. Ezenkivül Elbingtől K-re a határ közelében egy izolált domb áll, a Truzn (198 m.). Végül a Schwarzwasser és Brahe közt van a 130 km. hosszu és 90 km. széles Tuchelsche Heide, amelyet egy dombsor szegélyez; ebben a Burgwall (239 m.) a legmagasabb. A fő folyó a Visztula (l. o.), amely Otloczyn falunál éri el a tartományt, ahol számos mellékvizet vesz föl; ezek közt a jelentékenyebbek: a Drewenz, Ossa, Liebe, a Brahe, Schwarzwasser, Ferse és a Mottlau. Nem tartoznak a Visztula vizkörnyékéhez a Rheda, a Leba, a Lobronka és a Küddow. A számos tava közül a nagyobbak: a Geserich, a Sorgen, amelyek a Drassenbe folynak le; ez utóbbinak lefolyása a Frisches Hafba az Elbing. A Visztulától Ny-ra van a Gross-Böttin, a Zietheni, a Muskendorfi, Radauni és Zarnowitzi. Az éghajlat egészséges, de meglehetősen zord és hirtelen változó. Az évi középhőmérséklet Danzinban 7,7°, a Thurmbergen pedig csak 6°. A tartomány lakóinak számát l. Poroszország. Anyanyelvre nézve a nagy többség német, sokkal csekélyebb számmal vannak a lengyelek. Az egész területből 1893-ban jutott szántóföldekre és kertekre 1 404 644 ha., rétekre 163 934, legelőkre 179 323 és erdőségekre 543 280. A főbb termékek: a rozs (1894-ben 372 046 ha.), zab (149 877), burgonya (169 037), búza (76 793), árpa (62 586). Az állattenyésztés adatai 1892-ben: 221 274 db. ló, 553 600 szarvasmarha, 952 025 juh, 424 908 sertés és 101 127 méhkas. Az 1882-iki népszámlálás adatai szerint a lakosságnak csak 118%-a foglalkozott iparral. Közművelődési intézetek: 13 gimnázium, 3 reálgimnázium, 6 progimnázium, 4 reálprogimnázium, 1 polgári iskola, 6 néptanítóképző, 4 állami preparandia stb. A tartomány két kerületre van fölosztva: ezek Danzig (7952,58 km2) és Marienwerder (17 563,40 km2). A legfőbb biróság Danzigban van. A porosz képviselőházba a tartomány 22 követet küld; az urak házában 13 taggal van képviselve. L. még Poroszország.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is