Porto

(O Porto), az ugyanily nevü portugál kerület fővárosa Minho tartományban, hivatalosan a muito norbe e invicta cidade (az igen nemes és le nem győzött város), jobbra a 300 m. szélességü Douro folyótól és 5 km. távolságban annak torkolatától, sziklás 90-100 m. magasságu hegyi lejtőn, festői fekvésben, a liszabon; coimbra-P.-i, P.-barca-d"alva-i és a P.-pavoa-formaliç?o-i állami vasúti vonalak mellett; fő törvényszéknek, kereskedelmi törvényszéknek, kereskedelmi kamarának és püspökségnek székhelye, (1878) 105 838 lak., a Villa nova de Gaya (előbb Calle) kivételével, mely helység a Dourón túl fekszik. P. két városrészből áll (Bairro oriental és Bairro Occidental [keleti és nyugati város]), 12 egyházkerülettel, 280 úttal (ezek között a legszélesebbek a Rua dos Inglesas és a Rua da Flores), 160 utcával, négy nagy vásártérrel (a Praça de San Ovidio szép parkkal), sok sétatérrel és három nyilvános kerttel, ezek közt a 100 m.-nyire a Douro felett fekvő Palacio de Crystal gyönyörű kilátással és Károly Albert szárd király emlékezetének szentelt kápolnával. Épületek. Templomai közt legnevezetesebbek: a székesegyház (Sé), melynek alapját Henrik, Portugália grófja vetette meg; Cedofeita régi kis gót templom, épült 559.; Dos Clerigos temploma, 75 m. magasságu gránittoronnyal a nagy Lapa temploma; a S?o-Francisco-templom, az anglikán templom; egy metodista és egy evangelikus kápolna; 1834. volt P.-ben körülbelül 80 templom és kápolna és 60 kolostor. Ez utóbbiak azonban, három apácakolostor kivételével (az egyik a Villa novában) részben eltörültettek, részben eltüntek, részben ma más céloknak szolgálnak. A világi épületek között nevezetesek; az új királyi palota; a püspöki palota; a városháza (fogházzal); a vámépület (1860); egy háromszögletes fogház, mely egyúttal a legfőbb törvényszéknek (tribuna da relaç?o) székhelye; az angol ügynökség; a pályaudvar Campahában; a Da Misericordia nagy kórház; a San Jo?o olasz operaház; a Principe real szinház, mely egyúttal cirkusznak is szolgál. IV. Dom Péter lovagszobra áll a fő téren, V. Don Pedro szobra a San-Jo?o-szinház előtt. P.-ban jó ivóviz van, a Souza mellékfolyó csatornázva van; van ott gáz- és részben villamos világítás, számos lóvasút. A sok kórház között nevezetes a katonai kórház, a Misericordia, a Dos Alienados (elmebetegeknek szánt) kórház. Tanintézetek. P.-nak van liceuma, műegyeteme, kereskedelmi és ipariskolája, műakadémiája, papi és tanítói szemináriuma, orvosi és sebészeti iskolája, botanikai kertje, számos elemi és főiskolája (leányok számára is). Az 1833. a braganzai herceg által alapított nyilvános könyvtárban 150 000 kötet és 1200 kézirat van. Ipar, kereskedelem és közlekedés. Vannak pamut-, selyem-, bőrgyárak, fémöntödék, viaszkelme-, papir-, kalap- és hajógyárak, serfőzők, szesz-, cukor-, hamuzsír-, dugó-, dohány-, faience-, szappan- és gyertyagyárak. Ezenfelül készítenek ott acél-, ezüst- és aranymunkákat, köteleket és más hajószükségletet. A kereskedelem, különösen a borkereskedés élénk, nevezetesen Nagy-Brittaniával, Braziliával, Franciaországgal, az Egyesült-Államokkal és Hamburggal. Van több konzulátus, ezek közt osztrák-magyar is A bemenet a Douro-kikötőbe zátonyok miatt veszedelmes és csak borszállításnak szolgál. A Duorótól É-ra 6 km. távolságban épített új Leixjeles kikötő 100 hajót fogadhat be. 1892. a kivitel 14 391 000 milreist, a bevitel 10 068 000 milreist tett ki.

Az ókorban P. helyén állt Portus-Cale kastély, mely körül a IV. és V. sz.-ban helység támadt, ahonnét is a Portugália nevet származtatják. 716-820. a mórok birtokában volt, 820. I. Alfonz foglalta el, de cordóbai Almanzor 825. újra visszafoglalta, 1000 körül a franciák újra felépíttették és ekkor Portus Gallorum nevet viselte (ahonnét mások ugyancsak a Portugália nevet származtatják); IV. Alfonz, I. Péter és I. Ferdinánd alatt 10 m. magasságu körfalat nyert, és 1174-ig az országnak fő- és székvárosa volt. 1809. Wellington segítségével a franciák uralmától megszabadult. 1833. itt szállt partra Dom Pedro és 1833-ig Dom Miguel siker nélkül ostromolta a várost.

Forrás: Pallas Nagylexikon