Portugál-Guinea

portugál gyarmat ÉNy-i Afrikában, Szenegambia és Francia-Guinea közt, 33 960 km² területtel. A folyók torkolatai teszik a partokat szakadozottakká. Ezek előtt számos a sziget, amelyek közt legjelentékenyebbek a Bisszagosz-szigetek. A partokhoz való jutást zátonyok és erős hullámverés nehezítik meg. A föld fokozatosan emelkedik a parti síkságról a száraz belseje felé. Innen csaknem egyközüen siet le négy nagyobb folyó; ezek a Cacheo (40 km.), a Geba (több mint 100 km.) 16 km. széles torkolattal, a Gebával torkolatánál egyesülő Rio Grande (750 km.) és Cassini (200 km.). Az éghajlat nagyon forró, az évi középhőmérséklet 26°, a leghűvösebb hónapé (jan.) 24, a legmelegebbé (máj.) 27,9°. A növényzet egészen trópusi, az erdők pálmák, baobab-, akácfák- és bambuszfélékből állanak. A folyókban a számos a krokodilus és viziló, az erdőkben a majom és a füves pusztákon a leopard, vadbivaly és vaddisznó. A lakosok, mintegy 50 európaitól eltekintve, különböző néger törzsekhez tartoznak. A portugálok csak protektorátust gyakorolnak. Bulama az ugyanily nevü szigeten (3730 lak.) a legnagyobb helység, jó kikötővel, kereskedéssel, ami francia kézben van. Földi mogyoró a legfontosabb kiviteli cikk.

Forrás: Pallas Nagylexikon