-család, a Székelyföldön, különösen Sepsi székben elterjedt
régi, törzsökös székely család, melynek tagjai e század elejéig a régi irás
szerint Porsolt-nak irták magukat s melynek egyik ága barátosi előnévvel 1634.
Rákóczi Györgytől nemességet nyert. Ebből az ágból származott P. Benjamin
gazdasági iró, szül. Fótoson 1816., megh. 1865. Az enyedi ref. kollegiumban a
jogi és teologiai tanfolyam bevégzése után a keszthelyi gazdasági iskolán
oklevelet szerzett, gróf Batthyány Kázmér kisbéri- és később állami és magán
uradalmaknál mint jeles gazdatiszt működött. Számos mezőgazdasági munkát irt.
Neje Vondrinszky Anna Mária, a lengyel forradalom alatt menekült Voerinszky
lengyel hercegi ágból, atyja gróf Batthyány Kázmér kisbéri uradalmában
jószágkormányzó volt. Hét fiuk anyjától örökölte a sportszenvedélyeit, ki már
leány korában kitünő vadásznő és lovasnő volt. Fiaik: P. gyula, sportiró, id.
nyug. miniszteri titkár, köz- és váltóügyvéd, a Magyar jelszó-Egylet elnöke,
szül. 1848. Az angol altetikának meghonosítása körül szerzett érdemeket, mint a
Magyar Atletikai Klubnak több éven át titkárja és legelső versenyének győztese.
A szegedi árviz alkalmával számos emberéletet mentett meg bátorságával, miért
királyi elismerésben részesült. A sport- és napilapokban Jules név alatt ir
cikkeket. - P. Lajos, iró, szül. 1850., igazságügyminisztériumi segédhivatali
igazgató. Irta a Magyar labdajátékok könyvét, a Tornázás kézikönyvét és a
Tornakártyákat. Külföldre ható hirt szerzett 1875. végzett
versenygyaloglásával, mikor Budapestről Balatonfüredre (18 osztr. mérföld) 22
óra alatt ért be elsőnek. - P. Dénes, m. kir. államvasuti főellenőr, szül.
1852. Testvérjeivel együtt ő is kitünő lövő és vívó. - P. Béni, szül.
Bakony-Tamásiban 1853 aug. 9. Középiskoláit a budapesti és nagy-kőrösi
református főgimnáziumban végezte és később a jogot a budapesti egyetemen
hallgatta. Jelenleg a földmívelésügyi minisztériumban hivatalnok. E lexikon
számára a játékokra vonatkozó cikkeket irta. - P. Ernő, műépítész, szül. 1854.,
a budapesti törvényszék, pestmegyei árvaszék, a magyar jelzáloghitelbank hites
szakértője. A Magyar Atletikai Klubnak első bajnoka lett 1876., a két angol
mérföldes versenyben háromszor győzvén. - P. Jenő., iró, szül. 1856. Fővárosi
felső kereskedelmi iskolai tanár, a Herkules testgyakorlati lap szerkesztője, a
Fővárosi Lapok belső dolgozótársa. Tanügyi és sportcikkeken kivül irta a
Korcsolyázás kézikönyvét. E lexikon sportcikkeit irja. - P. Kálmán, publicista,
szül. Ludason (Heves) 1860. Középiskoláit Budapesten és Kecskeméten s az
egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. Irói pályáját 1876. kezdte
meg, irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában
kulturpolitikai cikkeket irt az összes lapokba. Szépirodalmi munkásságát
elbeszélésekkel és versekkel kezdte, 1881. a budapesti nemzeti szinházban
került szinre A párbaj címü egy felvonásos szinműve; 1883. Szerencsétlen
furulyások cím alatt egy kötet elbeszélés; 1886. Viharos élet címmel a második
és 1887. Fürdői emlékek és Sport és szerelem cím alatt a harmadik és negyedik
kötet elbeszélés; s később Az irodában címü monolog. Elbeszélései német
fordításban is megjelentek s egy kötet novellája, Amor im Bade Berlinben, másik
kötete Sport und Liebe cím alatt Lipcsében jelent meg. Publicisztikai működését
számos kulturpolitikai akció megindításával tette eredményessé. A testi nevelés
reformjának egész programmját ő állította össze s ennek propagálására 1884.
testvérével, P. Jenővel Herkules címü szaklapot alapított s 1886.
Testgyakorlati oktatás rendszere c. alatt könyvet adott ki. Ugyane célból
szervezte az országos sportbizottságot. A muzeumok, könyvtárak és képtárak
szaporítása érdekében létrehozta az országos muzeum- és könyvtárbizottságot,
valamint a fővárosi muzeum- és könyvtáregyletet. Széll Kálmán társaságában megteremtette
a dunántúli közművelődési egyesületet, melynek ma is főtitkára, az országos
muzeum- és könyvtárbizottságának pedig előadó titkára. 1894. átvette a Fővárosi
Lapok szerkesztését s abból politikai napilapot csinált. 1896 végén a lap
tulajdonába is átment. Felesége P. Lukács Juliska drámai szinésznő, szül.
Szitányban. Az országos szinművészeti akadémia elvégzése után a budapesti
népszinházhoz szerződött első drámai szinésznőnek, melynek ma is tagja.
Jelentősebb szinpadi sikereit a Magdolna, Fedora, Bagdadi hercegné, Betyár
kendője, Falu rossza, Becsület, Sodoma pusztulása, Cigány, Szökött katona,
Madame sans g?ne és Bubos pacsirta címü darabokban aratta. 1891. ment nőül P.
Kálmánhoz.
Forrás: Pallas Nagylexikon