Legyen Ön is szerkesztőnk!
Küldjön be címszót!

Pályázatok

Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Porzsolt... ----

Magyar Magyar Német Német
Porzsolt... ----

Címszavak véletlenül



Legújabb kommentek



Címszó:
Tartalom:

Porzsolt

-család, a Székelyföldön, különösen Sepsi székben elterjedt régi, törzsökös székely család, melynek tagjai e század elejéig a régi irás szerint Porsolt-nak irták magukat s melynek egyik ága barátosi előnévvel 1634. Rákóczi Györgytől nemességet nyert. Ebből az ágból származott P. Benjamin gazdasági iró, szül. Fótoson 1816., megh. 1865. Az enyedi ref. kollegiumban a jogi és teologiai tanfolyam bevégzése után a keszthelyi gazdasági iskolán oklevelet szerzett, gróf Batthyány Kázmér kisbéri- és később állami és magán uradalmaknál mint jeles gazdatiszt működött. Számos mezőgazdasági munkát irt. Neje Vondrinszky Anna Mária, a lengyel forradalom alatt menekült Voerinszky lengyel hercegi ágból, atyja gróf Batthyány Kázmér kisbéri uradalmában jószágkormányzó volt. Hét fiuk anyjától örökölte a sportszenvedélyeit, ki már leány korában kitünő vadásznő és lovasnő volt. Fiaik: P. gyula, sportiró, id. nyug. miniszteri titkár, köz- és váltóügyvéd, a Magyar jelszó-Egylet elnöke, szül. 1848. Az angol altetikának meghonosítása körül szerzett érdemeket, mint a Magyar Atletikai Klubnak több éven át titkárja és legelső versenyének győztese. A szegedi árviz alkalmával számos emberéletet mentett meg bátorságával, miért királyi elismerésben részesült. A sport- és napilapokban Jules név alatt ir cikkeket. - P. Lajos, iró, szül. 1850., igazságügyminisztériumi segédhivatali igazgató. Irta a Magyar labdajátékok könyvét, a Tornázás kézikönyvét és a Tornakártyákat. Külföldre ható hirt szerzett 1875. végzett versenygyaloglásával, mikor Budapestről Balatonfüredre (18 osztr. mérföld) 22 óra alatt ért be elsőnek. - P. Dénes, m. kir. államvasuti főellenőr, szül. 1852. Testvérjeivel együtt ő is kitünő lövő és vívó. - P. Béni, szül. Bakony-Tamásiban 1853 aug. 9. Középiskoláit a budapesti és nagy-kőrösi református főgimnáziumban végezte és később a jogot a budapesti egyetemen hallgatta. Jelenleg a földmívelésügyi minisztériumban hivatalnok. E lexikon számára a játékokra vonatkozó cikkeket irta. - P. Ernő, műépítész, szül. 1854., a budapesti törvényszék, pestmegyei árvaszék, a magyar jelzáloghitelbank hites szakértője. A Magyar Atletikai Klubnak első bajnoka lett 1876., a két angol mérföldes versenyben háromszor győzvén. - P. Jenő., iró, szül. 1856. Fővárosi felső kereskedelmi iskolai tanár, a Herkules testgyakorlati lap szerkesztője, a Fővárosi Lapok belső dolgozótársa. Tanügyi és sportcikkeken kivül irta a Korcsolyázás kézikönyvét. E lexikon sportcikkeit irja. - P. Kálmán, publicista, szül. Ludason (Heves) 1860. Középiskoláit Budapesten és Kecskeméten s az egyetem bölcsészeti fakultását Budapesten végezte. Irói pályáját 1876. kezdte meg, irodalomtörténeti, képzőművészeti, közoktatásügyi s általában kulturpolitikai cikkeket irt az összes lapokba. Szépirodalmi munkásságát elbeszélésekkel és versekkel kezdte, 1881. a budapesti nemzeti szinházban került szinre A párbaj címü egy felvonásos szinműve; 1883. Szerencsétlen furulyások cím alatt egy kötet elbeszélés; 1886. Viharos élet címmel a második és 1887. Fürdői emlékek és Sport és szerelem cím alatt a harmadik és negyedik kötet elbeszélés; s később Az irodában címü monolog. Elbeszélései német fordításban is megjelentek s egy kötet novellája, Amor im Bade Berlinben, másik kötete Sport und Liebe cím alatt Lipcsében jelent meg. Publicisztikai működését számos kulturpolitikai akció megindításával tette eredményessé. A testi nevelés reformjának egész programmját ő állította össze s ennek propagálására 1884. testvérével, P. Jenővel Herkules címü szaklapot alapított s 1886. Testgyakorlati oktatás rendszere c. alatt könyvet adott ki. Ugyane célból szervezte az országos sportbizottságot. A muzeumok, könyvtárak és képtárak szaporítása érdekében létrehozta az országos muzeum- és könyvtárbizottságot, valamint a fővárosi muzeum- és könyvtáregyletet. Széll Kálmán társaságában megteremtette a dunántúli közművelődési egyesületet, melynek ma is főtitkára, az országos muzeum- és könyvtárbizottságának pedig előadó titkára. 1894. átvette a Fővárosi Lapok szerkesztését s abból politikai napilapot csinált. 1896 végén a lap tulajdonába is átment. Felesége P. Lukács Juliska drámai szinésznő, szül. Szitányban. Az országos szinművészeti akadémia elvégzése után a budapesti népszinházhoz szerződött első drámai szinésznőnek, melynek ma is tagja. Jelentősebb szinpadi sikereit a Magdolna, Fedora, Bagdadi hercegné, Betyár kendője, Falu rossza, Becsület, Sodoma pusztulása, Cigány, Szökött katona, Madame sans g?ne és Bubos pacsirta címü darabokban aratta. 1891. ment nőül P. Kálmánhoz.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Szóljon hozzá!


Neve: (megjelenik)

E-mail címe: (nem jelenik meg)

Üzenete:



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is