Posen

1. Poroszország egyik tartománya Orosz-Lengyelországtól Ny-ra, 28 962 km² területtel, (1890) 1 751 642 lak., akik 692 172 német kivételével lengyelek. Felülete nagyobbára egyhangu síkság, csakis É-i részébe nyulnak be az ural-balti dombvidék egyes ágai. Legnagyobb emelkedése a Lisa Gora (l. o.). A tartomány legnagyobb része az Odera vizkörnyékéhez tartozik, amelynek mellékfolyója a Warthe, P. fő folyója; kisebb folyóvizek a Prosna, Obra, Bartsch, Orla, Netze, Küddow és Brahe. A tavak, amelyek közt a Goplo a legnagyobb, 330 km²-nyi területet takarnak. Leglejentékenyebb csatorna a brombergi. Az éghajlat kontinentális és hűvös. Az évi középhőmérséklet P.-ben 8°. A tartomány egész területéből (1893) 1 806 722 ha. szántó és kert, 233 197 rét, 107 525 legelő, 573 402 erdő. A nagybirtokok a túlnyomóak. A fő termékek (1893) 566 369 ha.-on 594 667 t. rozs, 257 561 ha.-on 2 377 427 t. burgonya, 106 262 ha.-on 129 548 t. búza, 141 197 ha.-on 85 460 t. zab, 83 198 ha.-on 75 240 t. árpa, azonkivül komló Neutomischel mellett. Az állattenyésztésre is nagy a gond. 1892. volt 231 436 db. ló, 752 746 db. szarvasmarha, 1 001 489 juh, 548 871 sertés, 104 142 kecske és 99 181 méhkas. Az ipar még nem fejlődött ki; leginkább csak a tégla-, sör-, szesz-, cukorgyártása, gép-, kocsi-készítése, fafaragásra és kémiai cikkek előállítására szorítkozik. Két kerületre van fölosztva: ezek P. 17 512 km² ter., 1 26 591 lak. és Bromberg 11 450 km² ter., 635 051 lak. A tartomány azelőtt Lengyelországhoz tartozott; első felosztásakor 1772. Poroszországhoz a Netzétől É-ra fekvő részek a Netze-kerület alá jutottak; 1793. azután a többi is. 1807-15-ig a varsói hercegséghez tartozott. V. ö. Statist. Handbuch d. Provinz P. (Posen 1877); Meyer, Gesch. des Landes P. (u. o. 1881); u. a., Gesch. d. Provinz P. (Gotha 1891).

2. P., orosz kerület, az ugyanily nevü tartományban Oroszországtól Ny-ra, 17 512 km² területtel, (1890) 1 126 591 lak.

3. P. (Pozmajel) az ugyanily nevü tartomány, járás, a gnesen-poseni érsekség és fő szuperintendens székhelye a Warthe és Cybina összefolyásánál, vasutak mellett, (1890) 69 627 lak., gazdasági és egyéb gépgyárakkal (8), butor- (20), szesz- (3), likőr-, szivar (20), sörgyártással, gőz- és vizi malmokkal; fa-, gabona-, gyapju- és spirituszkereskedéssel, többféle közép- és népiskolával, jótékonysági intézetekkel; tartományai muzeummal és könyvtárral, a Mielcinszki grófi muzeummal, amely a lengyel tudománykedvelő társaság gyüjteményeit is magába foglalja; 1885 óta fennálló történelmi társulattal. A város kiválóbb épületei és emlékei: a dom, amelyet utoljára 1775. építettek újra, Vischer Hermann, Péter és János síremléktábláival, az u. n. aranykápolnával, amelyet egy lengyel nemesi egyesületnek és Raczynski Eduárd grófnak költségén készítettek és az első két keresztény lengyel királynak Mieciszlavnak és I. Boleszlav Chrobrynak megaranyozott, Rauch által tervezett kettős ércszobrával; a Mária-Magdolna templom 1651-1705-ig épült; a városháza hármas arkádsorral és barok főtoronnyal; a Raczynski-palota 24 öntött vasoszloppal és a Raczynski-féle könyvtárral (30 000 kötet, 360 kötet kézirat); az állami irattár; az 1866. Nachodnál elesett katonák emlékére felállított bronz oroszlán; a Márton-templom mellett Mickiewicz Ádám költő szobra és a Király-téren monumentális kút Perseust és Andromedát ábrázoló szoborcsoporttal Pfulhtól (1891). Nagyszerü erődítményeit 1827. kezdték meg építeni. P. egyike Lengyelország legrégibb városainak; már a X. sz.-ban püspökség, 1296 után pedig a lengyel hercegek székhelye. A középkorban a hanzához tartozott. 1793. került először Poroszországhoz. 1807-15. a varsói hercegségnek volt része. 1806 dec. 11. itt kötötte Napoleon Szászországgal a békét. II. Vilmos császár és király parancsára (1896 nov.) P. tartomány régi szinei (fehér-vörös), amelyek egyúttal a régi lengyel királyság szineivel azonosak, fehér-feketére változtatták. V. ö. Lukaszewicz, Obraz historiczno-statystyczny miasta Pozmania (2 köt.., P. 1838, németül u. o. 1881); Ölschläger, P. Kurzgefasste Gesch. u. Beschreibung (u. o. 1866).

Forrás: Pallas Nagylexikon