Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Postai érté... ----

Magyar Magyar Német Német
Postai érté... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Postai értékjegyek

(timbres-poste, postagestamps), az állami posta által a postaküldemények bérmentesítésére kiadott és az illető küldeményre a díj lefizetésének bizonyításával ráragasztandó levéljegyek, bélyeges levelezőlapok, bélyeges borítékok, bélyeges keresztszalagok, zárt levelezőlapok, táviratlapok, szállítólevelek stb. Még e század első felében a postadíjat minden egyes levél után készpénzzel fizették, ezért a postahivatalba kellett menni és ott meg kellett várni, mig a levelet megmérték és a díjat kiszabták. Ezen eljárás nehézkességét, kapcsolatban a tarifák komplikáltságával, mind súlyosaban érezték, mignem Sir Rowland Hill (l. o.) Angliában 1840. az egységes pennyportorendszerrel a levéljegyet és ezzel kapcsolatban a levélgyüjtőszekrényt érvényre nem juttatta. Ezzel kettős cél volt elérve, a közönségnek nem kellett többé a postahivatalba fáradnia és másodszor a postának nem kellett azt a sok millió levéldíját külön-külön elszámolnia, mert már a levéljegyek eladásával, az avval majdan bérmentesítendő postaküldemények díja el van számolva. Nagyobb szabásu postaforgalom ily értékjegyek használata nélkül le sem bonyolítható. Követték is Anglia példáját rendre a többi európai és azonkivüli államok, 1842. az észak-amerikai Unio, 1843. Svájc és Brazilia, 1845. Finnország, 1847. Mauritius szigete, 1848. Oroszország, 1849. Franciaország, Belgium és Bajorország, 1850. Ausztria, Szászország és Poroszország, 1857. Görögország, 1860. Törökország. Az első levelezőlapot kiadta Ausztria-Magyarország 1869. Az első külön magyar levéljegyet kiadták 1871., jobb felé néző királyfejjel, eleinte kőnyomat útján előállítva, és csak mikor az acélmetszet elkészült, ennek az útján. A rá következő kiadás, már a most használatban levő, csakhogy a levéljegyek következő értékjegye van: 1, 2, 3, 5, 8, 10, 12, 15, 20, 24, 30, 50 kros, 1 frtos és 3 frtos levéljegye, 1 kros hirlapjegye, 2, 4, 5, és 10 kros levelezőlapja, 3 és 5 kros zárt levelezőlapja, 51/2 kros bélyegzett borítékja, 6 kros szállítólevele utánvételi lappal vagy a nélkül, 2 kros keresztszalagja, 4 kros adóintése, 31 kros zárt távirati lapja és 2 kros gazdasági tudósítója, melyeket mind a magyar államnyomda állít elő, évenkint összesen mintegy 350 millió példányban és 14 millió frt értékben. Legtöbb fogy az 5 kros levéljegyből, mintegy 100 millió db. Minthogy a postai értékcikk pénzt képvisel és tényleg akárhányszor apró tartozások kiegyenlítésére is használják, a büntető törvények hamisításukat szigoruan büntetik, az egyetemes postaegyesület állami ezenfelül a bécsi postáskongresszuson 1891. a hamisítások felderítésében kölcsönös támogatást biztosítottak felderítésében kölcsönös támogatást biztosítottak egymásnak. A magyar btkv 412. §-a a postajegyek utánzását, hamisítását, nemkülönben azok értéktelenítése jelenek eltávolításával való ismét használatát vétségnek minősíti és egy évig terjedhető fogházzal, ezer frtig terjedhető pénzbüntetéssel és hivatalvesztéssel bünteti. Frankojegy nyomatu borítékból kivágott jegyek, több darabból összeillesztett jegyek, recze nélküli jegyek, nemkülönben átirt frankojegyek érvényteleneknek tekintetnek; ellenben meg van engedve a postai értékcikkeket a tulajdon megjelölésére használat előtt átlyukasztani (perforálni). Minden állam postai értékcikke csak saját állama területén és a nyilt tengeren levő hajóján érvényes, más idegen kikötőben a hajó is az idegen állam postajegyét tartozik használni.

Manap már minden államnak van külön postai értékcikke, még pedig soknak nagy számban, ugy hogy összesen több mint 5000 fajta postai értékcikk van jelenleg érvényben. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1840 óta forgalomból kivont mintegy 8000 fajta értékcikkeket, belátjuk, hogy a levéljegy-gyüjtésnek (filatelia, timbrologie) igen nagy tere van. Vannak magángyüjtemények, melyeknek értéke meghaladja a fél millió forintot. A gyüjtés különben nemcsak kedvtelésből, hanem ipari célokra is történik, amennyiben képeket, földabroszokat, piperetárgyakat készítenek levéljegyekből, sőt szobákat is tapétáznak velök. A levéljegykereskedés oly lendületet vett, hogy számos nyugati városban (Páris, Hamburg, Berlin stb.) rendszeres levéljegytőzsdét tartanak, ahol egyes ritka példányok hihetetlen árakon elkelnek; vannak a külföldön nagy számban filatelista egyletek, ujságok és könyvek. 1890. ülték meg a levéljegy 50 éves jubileumát Bécsben, Mardeburgban és Londonban megfelelően berendezett fényes levéljegykiállításokkal. A levéljegygyüjtők vetették fel újabban a levéljegy feltalálójának kérdését is. Tény az, hogy nem Hill a feltalálója, ő csak egy dundeei könyvkereskedőnek, John Chalmersnek 1837. részletesen kidolgozott és a parlamentnek benyujtott ebbeli tervét hajtotta végre. A könnyü elválasztás céljára szolgáló átlyukasztást Archer nevü angol találta fel 1852. A postai értékcikk eszméje különben sokkal régibb. Az eszme feltalálója tulajdonképen M. de Velayer, maître des requ?tes, aki XIV. Lajos alatt Párisban 1653-1676-ig városi postát tartott fenn. Ő adott ki legelőször 1 sou értékü «billets de post payé», azaz bélyegzett papirlapokat, melyeket a levél irója és feladója az erre a célra szolgáló keltezés kitöltése által érvénytelenített: «Port payé le... jour du mois... l"an 1653». 1812. Skótországban adtak ki levéljegyfélét, 1818. pedig Szárdiniában bélyegzett borítékokat; de ezek is csak rövid ideig voltak érvényben. 1823. megpendítette az eszmét újra treffenbergi Curry Gábor Svédországban és a 30-as évek végén Knight Ch. ujságiró Angliában. A tényleges alkalmazás dicsősége e kutatások után is mindörökre Hill angol postaigazgatóé marad. V. ö. Rotschild, Histoire de la poste et du tumbreposte (Páris 1878); Türke, Geschichte des Pennyporto und der Briefmarke (Lipcse 1890).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is