Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Postai küld... ----

Magyar Magyar Német Német
Postai küld... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Postai küldemények

e gyüjtőnéven értik a postán szállítható tárgyaknak, a postai üzletszabályzatban előirt formák és kategoriák szerinti összességét, szemben p. a vasúti szállítmányokkal, melyek csomagolás nélkül is egész vagonszámra fogadtatnak el. A postai küldeményformák oka részint a levéltitok megőrzésében, részint a tartalom értékében vagy kényességében, részint pedig a díjazás különbözőségében rejlik. Megkülönböztetik e szempontokból a levélpostai küldeményeket a pénzküldeményektől, ezeket ismét a pénzközvetítés kategoriáitól és ehhez csatolják az áru vagy csomagküldeményeket. Az elsők alatt, amelyek mind a szellemi érintkezés és hirszállítás szolgálatában állanak, értik a levelet és alfaját, a zárt levelező-lapot, a levelező-lapokat, a postai nyomtatványküldeményt, az árumintát, az üzleti papirost, a három utolsónak, mint az u. n. díjkedvezményes levélpostai küldeményeknek egybecsomagolt formáit, p. nyomtatvány árumintával stb. és végül a kedvezményes tarifa szerint szállított hirlapokat és folyóiratokat. E levélpostai küldeményeket, melyek mind nyugtázás nélkül bocsáttatnak a posta gondjára és postai szolgálat közben sem jegyeztetnek fel, ezen szempontból másként nem könyvelt küldeményeknek v. közönséges levelezésnek is szokás nevezni, szemben az ajánlva feladott levelezéssel és az összes alábbi küldeményfajokkal, melyek mind vevény vagy egyéb nyugtázás mellett vétetnek fel és adatnak kézhez s ezért el is könyveltetnek (könyvelt küldemények). A postai pénzküldemények fajtái a zárt és olvasott pénzeslevél, a nemzetközi értéklevél és a nemzetközi értékdoboz. A pénzközvetítés fajtái a postautalvány, a postai megbizás és a postai utánvétel; ez utóbbi egyúttal átmenetet alkot a postai csomagküldeményekre, melyeknél megkülönböztetik a rendes postai csomagot a sürgőstől, a belföldit a nemzetközitől és végül közönséges csomagot (érték nélkül v. értéknyilvánítással 200 frtig) a kézi darabtól. Általános díjazási szempontból megkülönböztetjük a díjköteles postaküldeményeket a díjmentesektől. Végül a rendes kézbesítés vagy soron kivüli kézbesítés szempontjából megkülönböztetjük a rendes postaanyagtól az expressz-portaküldeményeket. Érdekes mérője a művelődésnek és az üzleti élet élénkségének s a postai szolgálat fejlődésének a postaküldemények évi darabszáma, viszonyítva a lakossághoz. A magyar posta szállított és kezelt 1895-ben 350,7 millió posta küldeményt 2,5 milliárd forint értékben és 62 000 tonna súlyban. Esik tehát minden lakosra 19,2 postaküldemény. A német posta kezel évenkint több mint 3600 millió, a francia posta mitegy 2000 millió, az angol posta mintegy 3000 millió postaküldeményt, esik tehát minden lakosra Németországban évenkint 73, Franciaországban 50 és Angliában 76 postaküldemény. Az egész világ évi postaküldeményeinek száma mintegy 20 milliárd és ennélfogva esik minden földi lakóra évi 13 darab.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is