Postai zárlatok

(dép?ches closes), a közvetlen, u. n. rovatolási összeköttetésben levő postahivataloknak egymásra címzett hivatalos szállítmányai, amelyekben az irányítási szabályok szerint a megfelelő irányba szóló egész postaanyagot elhelyezik, kivéve a nagyobb csomagokat. Tartalom szerint van levélzárlat, pénzes zárlat és egyesített zárlat; belföldi forgalmunkban az utóbbi, a nemzetközi forgalomban az első a rendes forma. A zárlat burkolata rendesen zsák, kivételesen csomagoló papiros, a külföldi levélforgalomban különösen ha a zárlat tengeri utat tesz, a legkitünöbb, vizálló és különféleképen impregnált vásznakat használják e zsákok előállítására. A zárlatok lezárása nagyon különböző. A levél-P.-ot a belföldi és az Ausztriával s a megszállott tartományokkal való forgalomban egyszerüen lekötik és hivatalos ragjeggyel (vignettával) leragasztják; a belföldi pénzes és egyesített zárlatokat pedig lelakatolják egy célszerüen szerkesztett csapóáras zsáklakattal, melyet csak egy hivatalos lebélyegzett és aláirt papiroslap megsértésével lehet kinyitni. Ezzel a magyar postahivatalokból a pecsétviasz bűze és az azzal járó piszmogás ki van jóformán küszöbölve, mert csakis a külföldre menő zárlatokat kell még pecsételni a nemzetközi szabályok értelmében. Ugyancsak ezen szabályok szerint egy-egy zárlat súlya nem haladhatja meg a 40 kg.-ot; de egy-egy fontosabb vonattal vagy hajóval több százra, sőt ezerre menő levélzárlatot szállítanak (l. a Postaügy mellékleten Postaforgalom és Postaszállítás). A magyar posta szállít naponta 18 000 db. zárlatot, ezek közt 2000 db. levélpostait, 500 db. ponzest és 15 500 db. egyesített zárlatot.

Forrás: Pallas Nagylexikon