Postai zárlatok
(dép?ches closes), a közvetlen, u. n. rovatolási
összeköttetésben levő postahivataloknak egymásra címzett hivatalos
szállítmányai, amelyekben az irányítási szabályok szerint a megfelelő irányba
szóló egész postaanyagot elhelyezik, kivéve a nagyobb csomagokat. Tartalom
szerint van levélzárlat, pénzes zárlat és egyesített zárlat; belföldi
forgalmunkban az utóbbi, a nemzetközi forgalomban az első a rendes forma. A
zárlat burkolata rendesen zsák, kivételesen csomagoló papiros, a külföldi
levélforgalomban különösen ha a zárlat tengeri utat tesz, a legkitünöbb,
vizálló és különféleképen impregnált vásznakat használják e zsákok előállítására.
A zárlatok lezárása nagyon különböző. A levél-P.-ot a belföldi és az
Ausztriával s a megszállott tartományokkal való forgalomban egyszerüen lekötik
és hivatalos ragjeggyel (vignettával) leragasztják; a belföldi pénzes és
egyesített zárlatokat pedig lelakatolják egy célszerüen szerkesztett csapóáras
zsáklakattal, melyet csak egy hivatalos lebélyegzett és aláirt papiroslap
megsértésével lehet kinyitni. Ezzel a magyar postahivatalokból a pecsétviasz
bűze és az azzal járó piszmogás ki van jóformán küszöbölve, mert csakis a
külföldre menő zárlatokat kell még pecsételni a nemzetközi szabályok
értelmében. Ugyancsak ezen szabályok szerint egy-egy zárlat súlya nem
haladhatja meg a 40 kg.-ot; de egy-egy fontosabb vonattal vagy hajóval több
százra, sőt ezerre menő levélzárlatot szállítanak (l. a Postaügy mellékleten
Postaforgalom és Postaszállítás). A magyar posta szállít naponta 18 000 db.
zárlatot, ezek közt 2000 db. levélpostait, 500 db. ponzest és 15 500 db.
egyesített zárlatot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|