Pozitiv

a logikában a. m. állító, igenlő; P. a neve annak is, ami tényleg adva van. P. jog minden jog, amennyiben tényleg adva van, ellentétben a természetes v. észjoggal; P. vallás az, amely kizárólag csak a kinyilatkoztatás tényén nyugszik és nem támaszkodik észbeli indokokra; ebből kifolyólag csak a kinyilatkoztatás tényén nyugszik és nem támaszkodik észbeli indokokra; ebből kifolyólag a P. teologiát is szembe állítják a racionális vagy természetes teologiával (a vallás filozofiájával). - A matemetikában P. számoknak mondjuk a zérusnál nagyobb számokat, ellenben negativeknek a zérusnál kisebb számokat. A fizikában P. elektromosságnak mondjuk az üvegelektromosságot. Galvánelem P. sarkának az elemnek azt a végét mondjuk, amely P. elektromosságot mutat, ha a másikat a földdel összekötjük. A Daniell-féle elemnél a réz a P., a cink a negativ sark. P. képnek a fotográfiában az olyant nevezzük, melyben a tárgy sötét részei sötéten, világos részei világosan tünnek elő, mig a negativ képen a tárgy sötét részei világosan tünnek elő és fordítva, annak világos részei sötéten. - P. a nyelvtanban a. m. alapfok a melléknevek fokozásában. L. Fokozás. - P. (franc. positif, ang. chamber organ, olasz. organo piccolo), magán szobahasználatra szánt kisebb orgona, mely nem hordozható, hanem helyhez van kötve, mint a templomi orgonák s belső szerkezetük is ezekéhez hasonló. Pedállal ritkán vannak ellátva s ha igen, nem önállóan, hanem a manualhoz van csatolva.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Elektromosság