Pozsonyi káptalan és prépostság
épület
Eredetét mindeddig homály fedi. Több történetiró abban a
véleményben van, hogy még Szt. István király előtt keletkezett és abból, hogy
VII: Benedek pápa Pilgrim passaui érsekre bizta az avarok, morávok és
alsó-pannoniabeliek lelki igazgatását, következtetik, hogy azt 974 körül a
nevezett érsek alapította. Mások Nagy Károlynak, Szt. Istvánnak vagy Szt.
Lászlónak tulajdonítják. Első okmánybeli nyomát Kálmán király 1100-iki
dekretumában találjuk, ahol nagyobb prépostságnak mondatik,
melynek a vas és viz által való itélethozásnak gyakorlata megengedtetik
(Judicium ferri et aque, in aliqua Ecclesia fieri interdicimus, nisi in sede
Episcopi et majoribus, ut Posonii et Nitriae). A XIII. sz.-tól kezdve
szakadatlanul adott ki hiteles érvényü okleveleket s prépostja püspöki
törvényhatósággal birt, mig III. Honorius pápa 1221. a káptalant a pozsonyi
várból a városba át nem vitte s a prépostot a káptalannal együtt az esztergomi
érsek hatósága alá nem rendelte, bár meghagyta neki azt az előjogot, hogy a
káptalannak nemcsak főnöke, hanem egyháznagya, prelátusa és a pozsonyi
kerületnek főesperese maradjon. a pozsonyi prépost többi jogai közé hajdan az
is tartozott, hogy az esztergomi érsek helyettese volt; Pozsony városának
választott plébánosát megerősíthette, sőt a megürült pozsonyi kanonoki
állásokat betölthette. Jelenleg a pozsonyi prépost ugyancsak az esztergomi
érsek hatósága alá tartozik s a pozsonyi kerület főesperese, kihez a
pozsonyvárosi, nagyszombatvárosi, bazini, somorjai, dunaszerdahelyi, malackai,
stomfai, szepci, szeredi, szomolányi és nagyszombati alesperesi kerületek
tartoznak. A pozsonyi társas káptalan a préposttal együtt 13 tagból áll.
Jelenlegi prépost Knauz Nándor.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|