Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Prága... ----

Magyar Magyar Német Német
Prága Prag
prágai (emb... Prager (r)

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Prága

földrajz

(Prag. Praha), Csehország fővárosa az e helyen 290 m. széles Moldva mindkét partján, az É. sz. 50° 5" 19"" és a K. h. 14° 25" 17"" alatt, 186 méternyi magasban egy völgykatlanban és annak lejtőin, vasutak mellett. Területe 13,79, a külvárosokkal együtt 30,5 km2. Telei enyhék, nyarai melegek; évi középhőmérséklet 9,2°. A lakosok száma 1818-ban 80 754, 1846-ban 115 436, 1888-ban 170 521 és 1890-ben 182 530 volt, akik közt 161 288 kat., 3288 evang. és 17 635 izraelita; nemzetiségre nézve 146 066 cseh és 27 125 német. Az egyes részek közt a lakosság következőképen oszlott meg: Ó-város 42 332, Új-város 75 734, Kleinseite 20 447, Hrad?in 5805, József-város 11 535, Wy?ehrad 4546 és Hole?owitz-Bubna 15 352. Ha a gazdasági tekintetben a városhoz csatolt szomszédos helységeket (Karolinenthal, Smichow, Königliche Weinberge, Zizkow) P.-hoz számítjuk, lakóinak száma 310 483. A városban és környékén virágzó jelentékenyebb iparágak: a sör-, bőr-, kesztyügyártás, vasöntés és fémáruk készítése, pamutfonás, malom- és kémiai ipar; a gyárak főképen Hode?owitz-Bubnában, Smichowban, Karolinenthalban és Liebenben vannak; a kereskedelemnek, melynek fő cikkei a cukor, liszt, kézmű-iparcikkek, vas, gépek, üveg és üvegáruk, kesztyük és sonka, székhelye az Ó-város, Józsefváros, Új-város és Wy?ehrad a Moldva jobb partján, a Kleinseite, Hrad?in és Hole?owitz-Bubna a bal partján vannak. Ez utóbbiak régi falakat megtartották és részben dombon épültek. A Moldván 8 híd vezet át, amelyek közt 2 vasúti híd és 2 csak gyaloghíd. A legérdekesebb köztük az 1357-1507. épített és 1890. renovált Károly-híd (497 m. hosszu és 10 m. széles), 16 ívvel és két végén két gót hídtoronnyal elzárva, amelyek közül az ó-városi 1451-ből való tornyot IV. Károlynak és fiának IV. Vencelnek kőképei és címerei ékesítik; a híd szélein 30 szobor áll, amelyek szenteket (a többi közt Nepomuki szt. Jánost, öntetett 1683. Nürnbergben) ábrázolnak. A Károly-híd fölött áll a Ferenc-császár-lánchíd és P.-tól É-ra a Ferenc Józsefről elnevezett függő híd. A Moldvában van a városhoz tartozó Hetz-, Zsófia-, Lövész- és Zsidó-sziget. A nagyobb terek: a Kreutzherren-tér, IV. Károlynak Hähnell mintázata szerint öntött szobra; a Ferenc-rakodó a Ferenc-emlékkel, I. Ferenc császárnak Kranner által készített lovas szobrával; a Jungmann-tér a cseh tudósnak Jungmannak bronz szobrával; a Károly-tér a cseh költőnek Haleknek emlékével és a Kelinseitei-körút a Radetzky-emlékkel (1858-ból). Régi érdekes és új szép épületekben P. elég gazdag. A legérdekesebb régi épületek a Hrad?inon vannak. Ezek közt első helyet foglal el a szt. Vitusról elnevezett székesegyház, a gót építészet egyik remeke, amelyet 1344. IV. Károly kezdett el építeni Gmündi Parler Péter tervei szerint, de 1385-ig csak egy része (a 74 m. hosszu és 39 m. magas kórus) készült el, hajója és második tornya még most sincs készen; 12 kápolnája közül az egyikben őrzik Nepomuki szt. János ezüst koporsóját (30 mázsa ezüst), a cseh drágakövekkel és festményekkel ékesített Vencel-kápolnában (1358-66) a szt. Vencel sírját és az egyik toronyszobában a cseh koronázási jelvényeket. A középhajóban áll a nagy királyi síremlék márványból és alabástromból, amelyet 1589-ben 32 000 aranyért II. Rudolf császár rendeletére Colin készített és amely alatt IV. Károly, IV. Vencel, (V.) László, Podjerbrad György, I. Ferdinánd, II. Miksa és II. Rudolf nyugosznak. Ugyancsak a Hrad?inon áll még a Szt.-György-templom, Csehország legnagyobb román ízlésű temploma a XII. sz.-ból, szt. Ludmilla síremlékével; a Loreto-templom, a loretói Casa Santa utánzata, gazdag egyházi kincsekkel, amelyek közt az egyik szentségtartót 6580 drágakő ékesíti; a prmontrei templom szt. Norbertnek és Pappenheim generálisnak síremlékével; a prémontrei kolostor; Strahov, II. Vladislav alapítványa, a legnagyobb kolostorok egyike nagy könyvtárral (60 000 kötet, több inkunabulum és 1000 kézirat), képtárral és címergyüjteménnyel (10 000 címer). A profán épületek közül a Hrad?inon a legnagyobb a királyi palota (110 m. hosszu), amelynek építését IV. Károly korában kezdték meg, de csak Mária Terézia alatt fejezték be, 468 szobával, 108 kabinettel, 32 előszobával, 103 konyhával és 4 teremmel, amelyek közül a spanyol terem (1152 m2) a legnagyobb és a Vladislav-terem a XV. sz.-ból a legrégibb. E királyi palota egyik szobájának ablakából dobatta ki 1618 máj. 23. Thurn gróf Slawata és Martinitz császári helytartókat. Egyéb profán épületek: a Theresianum nőnevelő-intézet, a Lobkowitz-palota, a Belverede nevü nagyszerü villa, amelyet 1536. I. Ferdinánd neje számára építtetett, az érseki, a toscanai és a Shwarzenberg-palota. A Kleinseite jelentékenyebb épületei a maltaiak templomának gót részét kivéve a XVII. és XVIII. sz.-ból valók. A szt. Miklósról nevezett templomot nagysága, gazdagsága és a nemes ízlés, a Szt.-Tamás-templomot oltárképei teszik érdekessé; a Szt.-Lőrinc-templom a Lőrinc-hegyen (332 m.), a város legmagasabb pontján áll; a Waldstein-palotát gazdag loggiával és nagy kerttel az ugyanily nevü téren 1621-30. még Wallenstein építette. A Thun-, a Lobkowitz-palota (50 000 kötetből és számos ritka kéziratból álló könyvtárral), a Schönbornok, a Nostitz grófok, a Fürstenberg hercegek palotái, az országház, a helytartótanácsi épület, néhány kaszárnya és iskola a Kelinseite többi jelentékenyebb épülete. Az Ó-város éppen olyan szűk utcákból, magas épületekből áll, mint a Kleinseite. Benne a nagyobb épületek: a Kreuzherren-templom kupolával olasz renaissance ízlésben; a Colloredo-palota; a Rudolfinum nevü művészház hangversenyek, kiállítások stb. számára; a műipariskola; a Clementinum, amely most az érseki szemináirum, az egyetemi könyvtár, a természetrajzi gyüjtemények, a csillagvizsgáló és mindkét egyetem filozofiai és teologiai fakultásait tartalmazza; a szép renaissance ízlésben épült Clma-Gallas-féle palota, amelyet 1701-12. Fischer v. Erlach épített; a városháza egy művészi órával és több teremmel, amelyek egyikében van Brozik cseh festőnek a konstanzi zsinaton levő Husz Jánost ábrázoló óriási képe; a Kinsky-féle palota; a Podjebrad Györgytől 1460. építtetett Teyn-templom Tycho de Brahe sírjával, Cyrillus és Methodus márványszobraival, szép faoltárokkal és egyéb faragványokkal; a késő gót ízlésü, u. n. puskaportorony nagy kaszárnyával, amely egykoron királyi lakóhely volt; a Carolinum előadó termekkel a jogászok számára és a gót Szt.-Egyed-templom. Az Új-város a legnagyobb városrész; ebben van a cseh nemzeti szinház, amelyet leégése után Zitek tervei szerint 1883. újra építettek; a legélénkebb utcában, a Grabenen a német kaszinó és az országos bank; a Venvel-téren a cseh nemzeti muzeum könyvtárral, történelmi és természetrajzi gyüjteményekkel; az orvosi fakultás és különböző kórházak; a cseh politechnikum; végre a gót Mária-templom. A kulturális intézmények: a cseh és német egyetem; ezt mint főiskolát IV. Károly 1348. alapította és a párisinak mintájára szervezte. Ezen egyetemből az 1882-83-iki évben kivált a cseh egyetem 3 fakultás járult. A német (Károly-Ferdinánd-) egyetemnek (1894) 155 docense és 1287 hallgatója, a cseh (ugyanoly nevü) egyetemnek pedig 150 docense és 2410 hallgatója volt. Az egyetemen kivül a tudományos, illetőleg kulturális intézetek: a Ferenc József tudományos akadémia, a királyi cseh tudományos társulat, a német és cseh politechnikum, 47, illetőleg 70 docenssel és 244, illetőleg 417 hallgatóval, a festőakadémia, zenekonzervatorium, cseh és német kereskedelmi iskola, műipariskola, több közép- és népiskola, több műgyüjtemény és könyvtár, továbbá számos jótékonysági intézet. P.-nak nyilvános sétahelyei a Zsófia- és Lövész-sziget, a Lőrinc-hegyi sétahely, a nagy és kis városi park és a külvárosok parkjai.

P. négy községből alakult, amelyeknek legjeletékenyebbike a mostani Ó-város volt. II. Ottokár sokat tett a város szépítésére és a királyi palotát is átalakította. 1348. az Új-város járult az előbbiekhez. IV. Károly alapította az egyetemet, a Szt.-Vitus- és más templomokat és kolostorokat. A huszita háborukban 1419-ben a Kleinseitét csaknem egészen feldúlták. 1424. a város kénytelen volt magát Zizkának megadni. Legnagyobb hatalomra a város a nemzeti király, Podjebrád idejében tett szert; 1547. azonban szabadalmának nagy részét elvesztette. Kárpótolta ezért nagy részben a várost azon körülmény, hogy II. Rudolf és Mátyás egy ideig itt laktak és ezzel a várost a habsburgi monárkia középpontjává tették. A 30 éves háboru itt vette kezdetét. 1620 nov. 8. az egy órányira fekvő Fehér-hegy mellett V. Pfalzi Frigyes vereséget szenvedett és igy a város a császáriak birtokába jutott. 1631. elfoglalták a szászok, akiket azonban Wallenstein csakhamar ismét kiűzött. 1635 máj. 30. itt kötötte meg a császár a választó-fejedelemmel a békét. 1648. a svédek már a Kleinseitét elfoglalták és már az Ó-várost készültek megtámadni, midőn a vesztfáliai béke megköttetett. Az osztrák örökösödési háboruban 1741. nov. 26. az egyesült bajor-francia hadak elfoglalták, de 1743 jan. havában kénytelenek voltak azt visszaadni. 1744 szept. havában megadta magát Nagy Frigyes hadainak, de csakhamar visszakerült megint Mária Terézia birtokába. A hétéves háboruban Nagy Frigyes 1757. újra ostromolni kezdte, de a kolini győzelem a várost az ostrom alól fölmentette. 1813 jul. és aug. havában egyrészt Franciaország, másrészt Ausztria, Poroszország és Anglia egymással a béke iránt alkudoztak, de Napoleon hajthatatlansága miatt sikertelenül. 1848 jun. 11. P.-ban is kitört a forradalom, amelynek Windischgrätz vetett véget. Az 1866-iki hadjáratban jul. 8. a poroszok a várost megszállották és aug. 23-ig az itt kötött béke ratifikációjáig meg is tartották. A P.-i béke fontosabb pontjai: az osztrák császár kilép a német szövetségből, beleegyezik az új észak-német szövetség megalakításába, lemond a Schleswig-Holsteinre nézve szerzett jogairól, végre kötelezi magát 20 millió tallér hadi kárpótlás fizetésére.

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is