Prairie-kutya
állat
(Cynomys ludovicanus Baird.), a rágcsáló emlősök rendjének
egyik faja a mókusfélék családjából. Teste zömök; feje nagy; pofazacskói
csenevészek. Háta vörhenyes-barna szürkével és feketével kevert; hasa
szennyes-fehér; farkának csúcsa szürkésen gyűrüzött. Teste 33 cm., farka 7 cm.
hosszu. Hazája Észak-Amerika, melynek prairieit lakja, nevét a kutyaugatáséhoz
hasonlító hangjától nyerte. A mélyebben fekvő réteken terjedelmes lakásokat,
egész falukat épít. 5-6 m. távolságra halmokat rak, amelyek közlekedésben
állanak. Minden halom egy-egy P. ül őrt és veszély láttára jelt ad, mikor is az
egész népség gyorsan elkotródik. Nem egyszer bagollyal és csörgőkígyóval is
megosztja lakását. Fűvel táplálkozik; okt. végétől tavaszig téli álmot alszik s
ilyenkor lakásának kijáratát elzárja. Húsa ízletes.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|