Prém

ruhának a rojtos szegélye, különösen valamely öltönydarabnak finom, kikészített bőrből csinált szegője, melyen még az állat szőre is rajta van. Az olyan állatbőröket, melyekből a prémet készítik, prémbőröknek nevezik. Ezek leginkább a ragadozó és rágcsáló állatok családjából kerülnek, s a legbecsesebb prémbőrt a menyét-félék, borz, vidra, medve, róka, a különböző macskafajok és nyulak szolgáltatják, csekélyebb értékü prémet adnak a kecskék, juhok, őz és szarvasok. A prémkereskedés különösen az északi vidékeken virágzik, s innen kerülnek hozzánk a legdrágább prémek.

A heraldikában kétféle P. használatos, a hermelin és a szürke, közönséges P. Ez utóbbit pikkelyalaku fodrozott alakokkal heraldikusok egy része még egy 3-ik fajta P.-et különböztet meg, t. i. a szürke mókus P.-et. Ezt az általuk P.-nek vett alakot a régi heraldika vaskalapnak nevezte, Nyáry Albert buránynak keresztelte. Helyesebb talán a gyűszü elnevezés. A P. a régi heraldikusok kifejezése szerint amfibikus, azaz nem tekintetik szinnek, s ezért P.-et bármely szinre v. ércre, v. megfordítva lehet alkalmazni.

Forrás: Pallas Nagylexikon