Prém
híres emberek
József, iró, szül. Pesten 1850 március 7-én. Tanult a pesti
ág. evang., majd a ref. gimnáziumban; 1870-től nevelő és magántitkár volt Perczel
Mór honvéd tábornok házában. 1872-73. Bécsben volt egyetemen és műtörténettel
foglalkozott, e tanulmányait aztán Párisban folytatta. Hazatérvén, 1874 elején
részt vett az iparmuzeum legelső rendezésében, mire Trefort miniszter külföldre
küldötte. Két évig Münchenben, Velencében, Firenczében, Rómában foglalkozott
műtörténeti tanulmányokkal. 1876. átvette a Veszprém c. lap szerkesztését.
Másfél éven át titkára volt az országos képzőművészeti társulatnak. Majd a
Fővárosi Lapok belső dolgozótársa lett. 1880-ban a bölcsészetdoktori, 1882.
pedig tanári oklevelet szerzett, s azóta a tanári pályán működik. Az irodalom
terén mint serdülő ifju 1868. lépett fel a Fővárosi Lapokban versekkel. Azóta
szakadatlanul dolgozik a szépirodalmi és politikai lapokba; igen sok tárcát,
könyvbirálatot, szini kritikát irt, számos regénye, novellája, művészeti
tanulmánya jelent meg önálló kötetekben is. Munkái: Külföldi költőkből
(műfordítások, 1872); Edith története (regény, 1 köt., 1876); Költemények (1
köt., 1883); Eljegyzés után. Bertalan szerelme (két elbeszélés 1887); Cseress
Gábor (regény, 2 köt., 1889) a Kisfaludy-táraságtól dicséretet nyert); Rozsdás
címerek (regény, 2 köt., 1890); Elbeszélések (1 köt., 1890); Félvér (regény, 1
köt., 1893); Bosnyák Anna (tragédia, 1896). Népszerüsítő irodalmi és
művészettörténeti dolgozatok: Kisfaludy K. és Irénéje (1880); Kármán József
(1885); Faludi Ferenc (1885); Szigligeti Ede (1885); Újfalvi Krisztina (1886);
Ferenczy Teréz (1886); Jókai Mór; Vázlatok az iparművészet köréből (1887); A
képzőművészetek története (1896). A boldogító c. vígjátéka 1880. előadatott a
budai szinkörben és utána pár vidéki szinpadon. Bosnyák Anna c. tragédiája
1895. megnyerte az akadémia Teleki-díját.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|