helyesebben prémium-ügylet, másként díj-ügylet,a szabott
határidőre kötött tőzsdei ügyletek közé tartozik, amennyiben az ügylet
lejáratát vagy határozott napra kötik ki, vagy pedig keltétől számítva néhány
napra, hétre, hóra állapítják meg. A hosszabb időre kötött ügyleteknél a
lejáratot megelőzőleg van megállapítva a határozás napja, melyen a jogosult
félnek a lebonyolítás módja felől nyilatkoznia kell. A P.-nek a következő
fajtáit különböztetik meg: a) egyszerü P., amelynél az a szerződő fél, aki a díjat
(a prémiumot) fizeti, jogot szerez magának vagy arra, hogy az ügylet
lejáratának napján a másik féltől a szerződésben megállapított tőzsdei értéket
az előre kikötött árfolyam mellett követelhesse, vagy arra, hogy azt a
stipulált árfolyamon a másik félnek szállíthassa. Az előbbi esetben prémiumot
vétel, az utóbbi esetben pedig prémiumos eladás keletkezik. A prémiumos
vételnél a vevő fizeti a díjat s ennek fejében joga lesz a határozás napján
követelni, hogy a vásárolt papirosokat az eladó az előre megállapított áron
neki tényleg szállítsa, de joga lesz e szállításról egyszerüen le is mondani.
Ha már most a határozás napján magasabb az illető érték árfolyama, mint amelyen
az eladó a szállítást teljesíteni tartozik: akkor a vevő követelni fogja a
teljesítést és nyeresége az árfolyamkülönbözetből lesz, ha levonja ebből az
előre kifizetett díjat; ha ellenben a kötés árfolyamán alul áll az illető
papiros a határozás idejében, akkor a vevő nem kivánja a szállítást s ez
esetben elveszítette a prémiumul előre fizetett összeget. A prémiumos eladásnál
az eladó fizeti a díjat s ennek fejében joga lesz a határozás napján követelni,
hogy a kikötött mennyiségü papirost a lejárat napján vegye meg tőle a vevő azon
az áron, amelyet a kötés napján előre megállapítottak. Ha már most a határozás
napján alacsonyabban áll az illető papiros, mint ahogyan a felek az árfolyamot
stipulálták, akkor az eladó követelni fogja az átvételt s nyereségét szintén az
árfolyamkülönbözetből kapja meg, ha levonja belőle az előre kifizetett prémiumot;
ha ellben időközben emelkedett volna az illető tőzsdei érték árfolyama, akkor
az eladó eláll a szállítás jogától s ez esetben elveszítette az előre fizetett
prémiumot. Az egyszerü P.-nél tehát a díjat fizető vesztesége nem lehet nagyobb
a prémiumnál, nyeresége azonban korlátolt. b) Kettős P. jő létre akkor, amidőn
a díjat fizető fél ez által jogot szerez magának arra, hogy a lejárat napján a
megállapított tőzsdei érték bizonyos mennyiségét a kikötött árfolyamon tetszése
szerint akár eladhassa a másik félnek, akár megvehesse tőle. Ez ügylet
tulajdonképen két egyszerü P. összetétele s ennélfogva díja is kétszer akkora,
mint az egyszerü P.-é. A lebonyolítás módjait s a nyereség-veszteség eseteit és
határait éppen ugy állapíthatjuk meg, mint az egyszerü P.-nél. c)
Stellago-ügyletnek az olyan P.-et nevezik, amelyben az egyik szerződő fél a
díjfizetés fejében azt a jogot biztosítja magának, hogy a lejárat napján a
meghatározott mennyiségü tőzsdei értéket valamely megállapított árfolyamon a
másik félnek eladhassa, vagy azt valamely más, szintén előre megszabott
árfolyamon megvehesse, egyszersmind azonban arra kötelezi magát, hogy vagy az
egyik, vagy a másik ügyletet okvetetlenül teljesíteni fogja. A stellage díja az
egyszerü díjügylet négyszerese, de ezt rendesen utólagosan fizetik. d) Még
annyis ügylet (Noch-Geschäft) keletkezik akkor, amidőn az egyik szerződő fél
valamely tőzsdei érték meghatározott mennyiségét vagy azzal a feltétellel adja
el a másik félnek, hogy a lejárat napján ugyanabból az értékből ugyanazon
árfolyamon még annyit szállíthasson, vagy pedig azzal a feltétellel veszi meg
az illető értéket a másik féltől, hogy a lejárat napján tőle ugyanazon
árfolyamon még annyit követlehessen. A még annyis ügylet tehát egy szilárdul
kötött ügyletnek és egy egyszerü díjügyletnek az összetétele.
A P.-nek e négy fajtája megegyezik egymással abban, hogy az
árfolyamkülönbözetből eredő nagyobb veszteségek ellen biztosíthatják a szerződő
feleket, vagy legalább azok egyikét. A P.-ek egymással is, meg szilárdan kötött
ügyletekkel is kombinálhatók és egyik a másikká átalakítható. V.
ö. Wohlmuth Sándor, A tőzsdei díjügyletek (Budapest 1896).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás