Prémium-üzlet

helyesebben prémium-ügylet, másként díj-ügylet,a szabott határidőre kötött tőzsdei ügyletek közé tartozik, amennyiben az ügylet lejáratát vagy határozott napra kötik ki, vagy pedig keltétől számítva néhány napra, hétre, hóra állapítják meg. A hosszabb időre kötött ügyleteknél a lejáratot megelőzőleg van megállapítva a határozás napja, melyen a jogosult félnek a lebonyolítás módja felől nyilatkoznia kell. A P.-nek a következő fajtáit különböztetik meg: a) egyszerü P., amelynél az a szerződő fél, aki a díjat (a prémiumot) fizeti, jogot szerez magának vagy arra, hogy az ügylet lejáratának napján a másik féltől a szerződésben megállapított tőzsdei értéket az előre kikötött árfolyam mellett követelhesse, vagy arra, hogy azt a stipulált árfolyamon a másik félnek szállíthassa. Az előbbi esetben prémiumot vétel, az utóbbi esetben pedig prémiumos eladás keletkezik. A prémiumos vételnél a vevő fizeti a díjat s ennek fejében joga lesz a határozás napján követelni, hogy a vásárolt papirosokat az eladó az előre megállapított áron neki tényleg szállítsa, de joga lesz e szállításról egyszerüen le is mondani. Ha már most a határozás napján magasabb az illető érték árfolyama, mint amelyen az eladó a szállítást teljesíteni tartozik: akkor a vevő követelni fogja a teljesítést és nyeresége az árfolyamkülönbözetből lesz, ha levonja ebből az előre kifizetett díjat; ha ellenben a kötés árfolyamán alul áll az illető papiros a határozás idejében, akkor a vevő nem kivánja a szállítást s ez esetben elveszítette a prémiumul előre fizetett összeget. A prémiumos eladásnál az eladó fizeti a díjat s ennek fejében joga lesz a határozás napján követelni, hogy a kikötött mennyiségü papirost a lejárat napján vegye meg tőle a vevő azon az áron, amelyet a kötés napján előre megállapítottak. Ha már most a határozás napján alacsonyabban áll az illető papiros, mint ahogyan a felek az árfolyamot stipulálták, akkor az eladó követelni fogja az átvételt s nyereségét szintén az árfolyamkülönbözetből kapja meg, ha levonja belőle az előre kifizetett prémiumot; ha ellben időközben emelkedett volna az illető tőzsdei érték árfolyama, akkor az eladó eláll a szállítás jogától s ez esetben elveszítette az előre fizetett prémiumot. Az egyszerü P.-nél tehát a díjat fizető vesztesége nem lehet nagyobb a prémiumnál, nyeresége azonban korlátolt. b) Kettős P. jő létre akkor, amidőn a díjat fizető fél ez által jogot szerez magának arra, hogy a lejárat napján a megállapított tőzsdei érték bizonyos mennyiségét a kikötött árfolyamon tetszése szerint akár eladhassa a másik félnek, akár megvehesse tőle. Ez ügylet tulajdonképen két egyszerü P. összetétele s ennélfogva díja is kétszer akkora, mint az egyszerü P.-é. A lebonyolítás módjait s a nyereség-veszteség eseteit és határait éppen ugy állapíthatjuk meg, mint az egyszerü P.-nél. c) Stellago-ügyletnek az olyan P.-et nevezik, amelyben az egyik szerződő fél a díjfizetés fejében azt a jogot biztosítja magának, hogy a lejárat napján a meghatározott mennyiségü tőzsdei értéket valamely megállapított árfolyamon a másik félnek eladhassa, vagy azt valamely más, szintén előre megszabott árfolyamon megvehesse, egyszersmind azonban arra kötelezi magát, hogy vagy az egyik, vagy a másik ügyletet okvetetlenül teljesíteni fogja. A stellage díja az egyszerü díjügylet négyszerese, de ezt rendesen utólagosan fizetik. d) Még annyis ügylet (Noch-Geschäft) keletkezik akkor, amidőn az egyik szerződő fél valamely tőzsdei érték meghatározott mennyiségét vagy azzal a feltétellel adja el a másik félnek, hogy a lejárat napján ugyanabból az értékből ugyanazon árfolyamon még annyit szállíthasson, vagy pedig azzal a feltétellel veszi meg az illető értéket a másik féltől, hogy a lejárat napján tőle ugyanazon árfolyamon még annyit követlehessen. A még annyis ügylet tehát egy szilárdul kötött ügyletnek és egy egyszerü díjügyletnek az összetétele.

A P.-nek e négy fajtája megegyezik egymással abban, hogy az árfolyamkülönbözetből eredő nagyobb veszteségek ellen biztosíthatják a szerződő feleket, vagy legalább azok egyikét. A P.-ek egymással is, meg szilárdan kötött ügyletekkel is kombinálhatók és egyik a másikká átalakítható. V. ö. Wohlmuth Sándor, A tőzsdei díjügyletek (Budapest 1896).

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Dont