Prémontreiek

v. prémontrei kanonok-rend. Alapította szt. Norbert (l. o.) 1121., szt. Ágoston szigorított szabályaival. Nevét az alapítónak attól az állítólagos felkiáltásától vette volna, melyet a Laon várostól nem messze fekvő Vois gyönyörü völgyében levő Szt.-János-kápolna megpillantásakor mondott volt: Saint Jean, tu me l"as de pres montré! (Szt. János, te mutattad ezt nekem közelről!), ahol az első házat alapította is. Mások e latin szavakból: pratum mondstratum, locus praemonstratus származtatják. II. Honorius pápa erősített meg 1126. A szerzetesi hármas fogadalom mellett a rend tagjai mindazokat a papi kötelmeket és szolgálatokat teljesítették, melyek az egyházi rend misszióját képezik. Az alapító célja volt: társainak és utódainak szigoru életmódja, tiszta erkölcsei által a világi papság körében elhatalmasodott fegyelmetlenséget ellensúlyozni. A rend még Norbert életében Európa több országában elterjedt, annyira, hogy a XII. sz. vége felé mintegy 1000 apátsága, 300 prépostsága volt több ezer plébániával; azonkivül közel 500 női kolostor is szt. Norbert védnöksége és szabályai alatt állott. A reformáció házaik számát mintegy felényire apasztotta le. A rend szabályait 1630-ban módosították. Jelenleg csak Ausztria-Magyarországban és Lengyelországban vannak kolostoraik.

Hazánkba II. István király meghivására jöttek 1130., ki átadta nekik a nagyváradi hegyfokon fennállott Szt.-Benedek-rendü kolostort s itt prépostságot alapított részükre, melyet számos kiváltsággal és nagy kiterjedésü jószágokkal bőkezüleg megajándékozott. Ezzel egy időben állott fenn a bozóki (l. o.), később keletkezett a leleszi (l. o.), a csornai (l. o.) és a jászói (l. o.) prépostság. Királyok, főpapok és főurak bőkezüsége folytán a XIII. sz.-ban 50-nél több prépostság volt hazánkban (Lairuels 45, Pázmány 56, a prémontrei évkönyvek 65-ről tesznek említést), melyeknek tagjai a lelkipásztorkodás és a közművelődés terén kiváló érdemeket szereztek. A mohácsi vész, a török hódítás, polgárháboru és vallási mozgalmak korában a rend részint a kamra és világi főurak foglalták el, részint királyaink adományozták a főpapoknak. A XVII. sz. végén I. Lipót felkarolta a rend visszaállítását. Miután a rend ausztriai perneci prépostsága a török ellen való háboru költségeire 270 ezer frttal járult, Lipót 1697. a leleszi és jászói, I. József pedig 1705. a nagyváradi prépostságot adományozta neki, ugy hogy ezek mindig a perneci préposttól függjenek. Sauberer György jászói prépost 1770. kivívta a jászói prépostság függetlenítését, melyhez utóbb a leleszi is csatlakozott. II. József eltörölte a P.-et, de I. Ferenc 1802. visszaállította. Ez alkalommal a jelenleg is fennálló állapot jött létre, mely szerint két prépostság szerveztetett: a jászói, melyhez a leleszi és nagyváradi és a csornai, melyhez a jánoshidai és türjei prépostságokat csatolták.

Forrás: Pallas Nagylexikon