Pribina
1. horvát király. I. Kresimir horvát királyt kiskoru fia
Miroszláv követte a trónon; de őt P., Fehér-Horvátország bánja nem akarta
elismerni és fellázadt ellene. Az igy keletkezett belháboruban P. 949. megölte
Miroszlávot és 950. maga vette fel a horvát királyi címet. Uralkodása végzetes
volt Horvátországra nézve; a zürzavar ennek szétdarabolását idézte elő, csak a
Dráva és Száva közötti terület bánja ismerte el P.-t s küldött neki
ajándékokat. A szomoru belvillongásokhoz csakhamar külső támadás is járult. A
keletrómai császár, VII. Konstantinus Porphyrogenetos felbiztatta a szerb
fejedelmet, Cseszlávot, hogy az I. Kresimir uralkodása alatt nagyon
elhatalmasodott Horvátországot jelen zürzavaros helyzetében támadja meg.
Cseszláv betört Horvátországba és elfoglalta Boszniát, mely ezen időtől fogva
szerb bánság lett. A szerencsétlen P.-tól elpártolt egész déli Dalmácia is;
Cseszláv a keleti császár segélyével ezt is hatalma alá hajtotta. Ekkor
kezdődött a horvátok és szerbek közötti gyülölködés, mely ma sem ért véget. A
keleti császárság célt ért, a hatalmas horvát királyság darabokra mállott.
Horvátország zilált állapotát a magyarok is hasznukra fordították, mert több
diadalmas berohanást intéztek annak területére. P. szerencsétlen uralkodása
970-ben ért véget. - 2
P. herceg.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Kapcsolódás
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|