Pribina

1. horvát király. I. Kresimir horvát királyt kiskoru fia Miroszláv követte a trónon; de őt P., Fehér-Horvátország bánja nem akarta elismerni és fellázadt ellene. Az igy keletkezett belháboruban P. 949. megölte Miroszlávot és 950. maga vette fel a horvát királyi címet. Uralkodása végzetes volt Horvátországra nézve; a zürzavar ennek szétdarabolását idézte elő, csak a Dráva és Száva közötti terület bánja ismerte el P.-t s küldött neki ajándékokat. A szomoru belvillongásokhoz csakhamar külső támadás is járult. A keletrómai császár, VII. Konstantinus Porphyrogenetos felbiztatta a szerb fejedelmet, Cseszlávot, hogy az I. Kresimir uralkodása alatt nagyon elhatalmasodott Horvátországot jelen zürzavaros helyzetében támadja meg. Cseszláv betört Horvátországba és elfoglalta Boszniát, mely ezen időtől fogva szerb bánság lett. A szerencsétlen P.-tól elpártolt egész déli Dalmácia is; Cseszláv a keleti császár segélyével ezt is hatalma alá hajtotta. Ekkor kezdődött a horvátok és szerbek közötti gyülölködés, mely ma sem ért véget. A keleti császárság célt ért, a hatalmas horvát királyság darabokra mállott. Horvátország zilált állapotát a magyarok is hasznukra fordították, mert több diadalmas berohanást intéztek annak területére. P. szerencsétlen uralkodása 970-ben ért véget. - 2

P. herceg.

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Privina