Prizma

átlátszó test, két, egymáshoz ékalakulag hajló sima lappal, melyeken át a fény be- és kiléphet. A rendesen használt üvegprizmák háromélü hasábok, melyek keresztmetszete (főmetszete) egyenszáru háromszög. Csak két oldallapnak kell átlátszónak és fényesre csiszoltnak lenni szemben van, valamint a két háromszögü határlapot célszerüen feketére vonják be, miután már a fényes felületet fénytelenné tették. Az OD irányban belépő sugár D pontnál törést szenved a merőleges felé (a megtört sugár a merőlegessel kisebb szöget alkot, mint a beeső sugár); a P.-n DK irányban áthaladó sugár K pontnál ismét a levegőbe megy át és ekkor a merőlegestől szenved törést (a megtört sugár a merőlegessel nagyobb szöget alkot, mint a P.-ban haladó KD sugár; most ez a beeső sugár). Az O pontból kiinduló és D-nél a P.-t érő sugár tehát ODKH irányban halad. A P. a sugarat a törő éltől a vastag rész felé téríti el. A H-ban levő szem, mely a P.-n keresztül néz, a tárgyakat az él felé látja eltérítve. Az OEO, melyet a kilépő és belépő sugár irányai alkotnak egymással, a teljes eltérítést adja. Kisérleti és elméleti úton bebizonyítható, hogy ez akkor legkisebb, ha a P.-n átmenő sugár mindkét törő lappal egyenlő szöget alkot, tehát ha az OD és KH sugarak merőlegeseikkel egyenlő szögeket alkotnak. Az eltérítés ezen u. n. «minimumából» és az A -ből meghatározható a P. anyagának törési mutatója (l. Fénytörés). Ha OEO = a és BACa = A, akkor a törésmutató.

Folyadékokat és gázakat is lehet P.-alaku edényekbe zárni, ha a két törő lapot sík üveglapok alkotják. Ezek t. i. nem módosítják az eltérítést. Mérésekre szolgál a goniometer és spektrometer. (L. Goniometer.) - P. a geometriában, l. Hasáb. - P. vagy oszlop a kristálytanban, a szabályos rendszert kivéve valamennyi kristályrendszerben előforduló kristályalak, melyet 4, a hatszöges kristályrendszerben 6 sík határol. A protopiramisból származó protoprizmán kivül (kristálytani jele

Forrás: Pallas Nagylexikon

Kapcsolódás

• Kristály