Prokopius

András (a Nagy v. a Kopasz), legszélső irányu huszita vezér. Nagybátyja neveltette s vele beutazta Francia-, Spanyol- és Olaszországot, sőt Jeruzsálemet is. Haza érkezvén pappá avattatott és a huszita háboru kitörése után Ziska kapitánya lett. Miután Ziska (1424) és Schwambergi Bohuszláv (1425) halála után a husziták egyik pártja, a taboriták vezérré választották, Ausztriát pusztította el, az aussigi csatában (1426 jun. 16.) egy meisseni-szász-türingi hadsereget semmisített meg és a várost felgyujtotta. Miután az osztrákokat Morvaországból kiűzte, 1427 tavaszán Ausztriát a Dunáig elpusztította. Időközben a taboriták egy másik csapatja, az ugynevezett árvák, Prokupek vagy Kis P. alatt a Lausitzba hatolt és Laubant elégette. Ezekkel együtt fosztogatta P. Sziléziát. Miután a németek Oroszországba hatoltak, az ostromolt Miest felszabadította, a német hadsereget megverte és azután Tachaut ostrommal bevette. Majd Szilézián és Morvaországon keresztül Pozsonyig hatolt. 1429-1430. elpusztította a Lausitzot, Meissent, Szász-, Morvaországot és Sziléziát. 1431. egy német birodalmi kereszteshadat, mely Taust ostromolta, megfutamított (1431 aug. 14.). Alvezére, a Kis P. erre Albert osztrák herceget Morvaországból kiűzte, P. maga pedig a szászokat Csehországból, amire Sziléziába és Kis P.-szal együtt Magyarországba hatolt a Vág folyóig, de visszaveretvén, 1432. Lausitzot és Brandenburgot az Odera melletti Frankfurtig elpusztította. Visszaszorították ugyan őket, de csakhamar Sziléziát és Szászországot új portyázó hadjáratok által nyugtalanították. A prágai szerződéseknek a két P. a taboritákkal és árvákkal együtt nem akarta magát alávetni, és a kelyhesek elleni elkeseredett harcban végre a Cseh-Brod melletti lipani döntő csatában teljesen megverettek, s ott P. el is esett.

Forrás: Pallas Nagylexikon