Propionsav

(etilkarbonsav), egybázisu széntartalmu sav; a zsirsavsorozat harmadik tagja; kémiai képlete C₂H₅.COOH = C₃H₆O₂. Igen sokféle módon képződik; igy a savaknak és lúgoknak etilciánidra való hatásakor; akrilsavból, ha azt nátriumamalgammal összehozzuk; továbbá tejsavból v. glicerinsavból, ha ezeket jódhidrogénnel melegítjük. Előállítása rendesen ugy történik, hogy a propilalkoholt káliumbikromát és kénsav elegyével (krómsavval) oxidálják és a keletkezett P.-at ledesztillálják. Egészen tiszta P. a nátriumsónak koncentrált kénsavval való elbontása révén kapható. Szintelen, csipős szagu és erősen savanyu ízü folyadék; fs. (18°-on) 0,992; fp. 140°, erősen lehűtve kristályos tömeggé mered meg, amely -23,5°-on megolvad. A P. sói a propionátok, amelyek ugy képződnek, ha a P.-ban a karboxilcsoport (COOH) hidrogénjét fémmel helyettesítjük. E szabályos sókon kivül savanyu P.-sók is léteznek, amelyek hevítéskor P.-ra és az illető szabályos sóra bomlanak szét. A több vegyértékü fémek (ólom, cink, réz) a szabályos són kivül, bázisos propionátot is alkotnak.

Forrás: Pallas Nagylexikon