Protoplaszma

(plaszma, szarkode, bioplaszma), az állati és növényi test ama része, mely él. Miden élő sejtben van P. Ez igen összetett vegyületek keveréke, melyek közül a legfontosabbak a fehérjék. A P. majd folyó, majd kocsonyaszerüen összeálló anyag, többnyire finom fonalakból és ezek között lágy anyagból áll. Az élő P.-n, mint amilyen p. az amoebákat is alkotja, az élettünemények mind megfigyelhetők. A P. t. i. táplálkozik, azaz anyagot vesz be magába, melyet saját szükségére használ fel. Ezen kivül tudja alakját s helyét is változtatni, tehát mozog, sőt érez is. Elhaló s már nem mozgó sejt 30-35 °C-on való felmelegítés alatt újból élénken mozogni kezd, sőt vannak olyan élő protozoák, P.-ból álló élő lények, melyek, ha idegen testtel érintkeznek, már mozgásnak indulnak. A lelki működés alacsony foka tehát a legalsóbb élő állatokon, az élő P.-n megvan. Éppen ugy van magcsere és szaporodás is a P.-ból alkotott élő szervezeteken. Az összetett szervezetek is ilyen P.-ból épültek fel; az összetett szervezet élete az azt alkotó P. élete. A sejtek P.-ja sokszor független is némileg egymástól, innen van, hogy a fehér vérsejteket a górcső alatt mozogni láthatjuk.

Forrás: Pallas Nagylexikon