Proudhon

(ejtsd: prudon) Péter József, francia szocialista, szül. Besançonban 1809 jul. 15., megh. Passyban 1865 jan. 19-én. Élte 22-ik évéig szedő volt és 1840. megjelent művével: Qu"est-ce que la propriété vált ismertté. Ott hangoztatta először hiressé vált mondatát: La propriété c"est le volt (a tulajdon lopás). Első művének alapgondolatát tovább fejtette ki a következő munkákban: Lettre a M. Blanqui sur la propriété; A vertissement aux propriétaires (1842); Systeme des contradictions économiques (2 köt., 1846). P. a szabad társadalom problemáját a munkaeszközökkel és földdel szabadon rendelkező munkásszövetekezetek szabad társulásával akarja megoldani, mely az értékek szabad cseréjére van építve és a vállalatok biztosítására nemzeti bank felállítását hozza javaslatba, mely a munkások közös adakozásából létesülve, értékeit kamat nélkül rendelkezésre bocsátja. Az eddigi társadalomnak erőszakon alapuló politikai szervezetét tisztán gazdasági szervezettel akarja pótolni. P. filozofiai alapgondolata, mellyel a társadalom szabad szervezetének szükségét indokolja, az emberi méltóság eszméje, mely az egyént szuverénné és mintegy istenné teszi. Praktikus javaslataival csak a februári forradalom alkalmával lépett fel. 1848 jun. képviselőnek választották. Több lapot alapított, melyekben eszméit fejtegette, u. m. Représentant du Peuple, Le Peuple, La voix du Peuple és Le Peuple de 1850. A választások idejében jelentek meg Solution du probleme social és La banque d"échange címü füzetei, ahol a társadalmi bajok fő okát a pénzben és a kamatban látja. P. azonfelül különböző pénzügyi, továbbá vallásfilozofiai és irodalmi tárgyakról is irt munkákat. De la justice dans la révolution (3 kötet, 1858) c. munkája miatt három évi fogházra itélték, de Belgiumba szökött. 1860-ban amnesztia folytán Párisba tért vissza. Fő műveit a hegeli dialektikai módszer alkalmazásával szerkesztette, azonban a történelmi módszer alapján állva, mely mindent csak viszonylagosnak tekint, a feltétlennek elméletét elvetette. Az emberi egyenlőségnek hangoztatása mellett a nemi különbség lényeges voltára súlyt fektetett, a nőemancipációt és a szabad szerelmet mint erkölcsrontó eszméket kárhoztatta több művében és a családnak szentségét hangoztatta. P. összes művei Párisban 1867. jelentek meg: 26 kötetben az életében megjelent munkák; 11 kötetben hátrahagyott iratai; azonfelül a Langlois által kiadott levelezései 14 kötetben (1875).

Forrás: Pallas Nagylexikon