(ejtsd: provansz), a régi Franciaország tartománya Languedoc, Venaissin, a Dauphiné, Olaszország, Nizza és a Földközi-tenger közt, 21 280 km² területtel. 1790. Basses-Alpes, Var és Bouches-du-Rhône départementokat és Vaucluse egy járását alkották belőle. P. őslakói a ligurok voltak. Partjain már korán alapítottak a feniciaiak gyarmatot. A rómaiak már Kr. e. 122. hódították meg s később a Dauphiné meg Languedocot magába foglaló területtel együtt Provincia Galliának vagy egyszerüen Galliának nevezték. Midőn egész Gallia római uralom alá jutott és új felosztás alá vétetett, Gallia Narbonensis nevet kapott: A népvándorlás korában először É-i és Ny-i részeit szállották meg a germán népek és a rómaiak birtokában csupán a Rhône, Durance és Földközi-tenger közti rész maradt meg. Ezt is azonban elfoglalta 470-ben Eurich nyugati gót király, fővárosává Arlest tevén. A nyugati gótok 508. átengedték Nagy Teodoriknak azon segítségért, amelyet nekik a frankok ellen nyujtott. 536. azonban Vitiges keleti gót király átadta Theodebert frank királynak, aki egyesítette a frankok országával. Ezt követték nemsokára a szaracénok támadásai, akik a X. sz.-ig tartották ott fenn magukat. Jámbor Lajos után a frank birodalom fölosztatván, a P. először I. Lothárnak, későbben Kopasz Károlynak jutott. 879. része lett a Boso országának, de Arles grófjai, akiké volt P. egy jó része, csak kevéssé függtek Burgundia királyaitól. Miután e grófok férfiága 1112. kihalt, birtokait Rajmund Berengár barcelonai gróf örökölte. 1125. a toulousei és P.-i grófok közt egyezség jött létre, amely szerint az utóbbiak a tulajdonképeni P.-t Aix, Arles, Marseille, Nizza városokkal és Forcalquier grófságot (a Durance mentét) kapták, az előbbiek pedig Valencet, Diet, Oranget és Venaissint. Avignon közös birtok maradt. 1162. miután a barcelonai grófok Aragonia koronáját elnyerték, P. grófság egyesítettetett Aragoniával. IV. Rajmund Berengárral 1245. a barcelonai grófok férfiága kihalt. Beatrix Rajmund legifjabb leánya, aki P.-t örökölte, 1246. Anjou Károlyhoz, IX. Lajos francia király öccséhez ment férjül. Ezen családé maradt tehát a grófság egészen I. Janka nápolyi királynő haláláig, aki azt 1382. V. Károly király fitestvérének, Anjou Lajosnak hagyta örökségül. Ennek egyik unokája, IV. Károly 1481. birtokát XI. Lajos francia királyra hagyta örökségképen. Ekkor a P. fővárosa Aix volt.