Kisszótár


Magyar Magyar Angol Angol
Pruth... ----

Magyar Magyar Német Német
Pruth... ----

Címszavak véletlenül



Címszó:
Tartalom:

Pruth

(Pyretus), a Duna baloldali 811 km. hosszu mellékfolyója. Galiciában Mykuliszin közelében a Homili-hegyen ered, eleinte É-nak, azután KDK-nek, majd DK-nek folyik Bukovinán keresztül, azután Moldva és Besszarábia közt, végre D-nek fordul és Reni közelében, Galactól 15 km.-nyire két ágban a Dunába torkollik. Mellékfolyói jobbról a Czeremosz és Sishja, balról a Lopetnik, Csugur és Sarata. Novoszelicától 610 km.-nyi hosszuságban Oroszország és Románia közt határul szolgál. Skuljanytól kezdve hajózható. Vizkörnyéke 26 756 km2. A P. által alkotott földnyelven Hus városka mellett kerítették be a törökök Nagy Péter hadait és kényszerítették a cárt, hogy 1711 jul. 23. a P. melletti békét aláirja, amelyben Azovról lemondott. 1812-56. és 1878 óta Oroszország határául szolgál. V. ö. Kwiatkowski, Der Pruth, hydr. Studie (A bécsi földrajzi társaság közleményei 1874).

1866 dec. 3. (15.) Ausztria, Oroszország és az egyesült (Oláh-moldva) fejedelemségek a P. folyón való hajózás iránt szerződést kötöttek, mely megszabja, hogy a hajózás a folyónak egész mentében teljesen szabad lesz, de a hajósoknak a megállapítandó hajózási szabályzathoz szorosan kell ragaszkodniok, illetékek kizárólag csak a hajózhatóság fentartására s a javítási munkálatok eszközlésére szükséges költségek fedezése végett fognak szedetni a P.-nak a Dunába szakadása helyén. E munkálatok végrehajtására s fentartására, az illetéki tarifa megállapítására s alkalmazására és a folyamrendészeti szabályzatok kidolgozása s megtartásukra való felügyelés céljából egy állandó vegyes bizottság szerveztetik, mely a három szerződő félnek egy-egy delegáltjából áll. 1895 márc. 2. (febr. 18.) fenti szerződés kiegészítéséül és némi módosításával Ausztria, Románia és Oroszország Bukaerestben újabb szerződést kötött. Ennek értelmében az illetékek vagy a P.-nak a Dunába való torkollásánál, vagy Orosz-Ungheimban szedetnek be. A folyópartokon csakis a hajózásnak szolgáló oly építmények s egyéb létesítmények emelhetők, melyeknek tervei előbb a vegyes bizottsággal közöltetnek, s melyek a folyamjavítási munkálatoknak semmiképen hátrányára nincsenek. Egyebekben pedig e szerződés számos egészségügyi határozmányt állapít meg, melyek a hajókkal szemben járványok alkalmából vétetnek foganatba. V. ö. Oest. Reichsgesetzblatt (1895, 170.).

Forrás: Pallas Nagylexikon



Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is