1. János (Hans), német történetbuvár, szül. Jenában 1843
máj. 20. Szülővárosában és Berlinben tanult, 1863-77. Danzigban és Berlinben
tanárkodott, 1877 óta a történelem tanára a königsbergi egyetemen, 1874. a
német birodalmi kormány kiküldetésében nagyobb utazást tett keleten, melynek
egyik gyümölcse a következő mű: Aus Phoenizien (Danzig 1876), más művei: Die
Besitzungen des deutschen Ordens im heiligen Land (Lipcse 1877); Geheimlehre u.
Geheimstatuten des Tempelherrenordens (Berlin 1879); Kulturgeschichte der
Kreuzzüge (u. o. 1883); Staatengeschichte des Abendlandes im Mittelalter (2
köt., u. o. 1885-87); Entwicklung u. Untergang des Tempelherrenordens (u. o.
1889); Die Albertus-Universität in Königsberg. Ihre Geschichte (u. o. 1894).
2. P. Róbert, német költő és irodalomtörténetiró, az
előbbinek apja, szül. Stettinben 1816 máj. 30., megh. u. o. 1872 jun. 21.
Berlinben, Boroszlóban és Halléban tanult történelmet és filológiát, 1841.
Jenában települt meg, azon reményben, hogy ott egyetemi tanszéket kaphat,
azonban szabadelvü politikai hitvallása miatt, melynek műveiben is kifejezést
adott, városról-városra üldözték. Jenából távoznia kellett, Halléban még
magánelőadások tartásához sem kapott engedélyt, sőt 1843. Politische
Wochenstube c. vígjátékáért felségsértési pert indítottak ellene, melyet csak
Humboldt közbevetésére vontak vissza. Ekkor aztán nagy nehezen engedélyt
kapott, hogy Berlinben irodalomtörténeti előadásokat tarthasson, de megunta a
folytonos rendőri ellenőrzést és hajszát, azért 1847. átvette a hamburgi városi
szinház vezetését, majd Drezdában tartott kortörténeti előadásokat. 1848-at
mint az alkotmányos demokrata-párt egyik oszlopos tagja küzdötte végig. 1849
tavaszán Halléba hivták meg az irodalomtörténet rendkivüli tanszékére, melyen
tiz évig működött, s amelyről önkéntesen vonult vissza. Művei: Der Rhein
(Lipcse 1840); Ein Märchen (u. o. 1841); Karl von Bourbon, Moritz von Sachsen,
Erich der Bauernkönig (szinművek, összegyüjtve a szerző drámai műveiben, 4
köt., u. o. 1847-49) és két alkalmi költeménye: Mai 1866. és Juli 1866. Lirai
művei: Gedichte (4. kiadás, u. o. 1857); Aus der Heimat (u. o. 1858); Aus goldenen
Tagen (Hamburg 1861); Herbstrosen (6. kiad., München 1879); Buch der Liebe (5.
kiad., Lipcse 1883). Irodalomtörténeti művei: 1843-48. a Literarhistorisches
Taschenbuchot, 1851-66. a Deutsches Museumot szerkesztette. Amabban megjelent
tanulmányait következő c. alatt szedte össze: Kleine Schriften zur Politik und
Literatur (2 köt., Merseburg 1847). További művek: Der Göttinger Dichterbund
(Lipcse 1841); Geschichte des deutschen Journalismus (1 köt., Hannovera 1845);
Dramaturgische Blätter (Hamburg 1846); Vorlesungen über die Geschichte des
deutschen Theaters (Berlin 1847); Vorlesungen über die deutsche Literatur der
Gegenwart (Lipcse 1847); Neue Schriften (2 köt., Halle 1854); Goethe (Lipcse
1856); Die deutsche Literatur der Gegenwart (2 köt., 2. kiadás, u. o. 1859);
Ludwig Holberg (Stuttgart 1857) és Menschen und Bücher (Lipcse 1862).
Forrás: Pallas Nagylexikon