Pszeudoszkópikus jelenségek

optikai vagy szem csalódások, a szem a látóideg közvetített oly érzések és képek, melyek nem felelnek meg a valóságnak. Főkép a távolság megitélésében vagyunk ily csalódásokna kitéve (l. Optikai csalódások). Valamely egyenes felosztott részét nagyobbra becsüljük, mint az osztatlant (1. ábra) és két négyzet közül a függélyesen vonalzottat szélesebbnek, a vizszintesen vonalzottat magasabbnak látjuk (2. ábra) mert mindkét példában az osztott távolságot nagyobbra becsüljük, mint az osztatlant.

[ÁBRA] 1. ábra. Az osztott fél nagyobbnak látszik.

[ÁBRA] 2. ábra. a-t kelleténél szélesebre, b-t magasabbra becsüljük.

[ÁBRA] 3. ábra. a nagyobbnak látszik, mint b.

[ÁBRA] 4. ábra. Minden következő trapéz az előzőnél nagyobbnak látszik.

[ÁBRA] 5. ábra. A hosszu párhuzamos egyenesek egymást metsző egyenesek gyanánt tünnek fel.

Másnemü P. példa a 3. és 4. ábrák; a hátrább álló körgyürű-szelvény nagyobbnak látszik, mert az alakból következtetve, b után is még keskenyedést várunk és azért a szélességét a ténylegesnél nagyobbra becsüljük; ugyanazért balról jobb felé mindinkább nagyobbodóknak látjuk a 4. ábra trapézait. Ugyanilyféle a Zöllner-féle minta (5. ábra), melyeknek hosszu vonalai ugy tünnek fel, mintha egymáshoz szög alatt hajlanának, holott párhuzamosak. L. még Látás és Káprázás.

Forrás: Pallas Nagylexikon