Pszilomelán
(ásv.), mangánérc, változó összetételü, nagyobbrészt
mangánszuperoxid változó mennyiségü mangánoxidullal, báriumoxiddal,
káliumoxiddal és vizzel. A báriumoxid benne 17%-ra is rúghat (baritos P.), a
káliumoxid 5%-ra (káliumos P.). A kétféle P.-nak megfelelőleg a képlete H2(Mn
Ba)M2O6 v. H2(Mn K2)Mn2O6;
gyakran van benne egy kevés réz, kobalt, mész, thallium és lithium. Fürtös,
veséded v. cseppköves alakokban találni, sohasem kristályosan, bár némely
példányokon a rostos szerkezetnek némi nyomai észlelhetők. Legtöbb oly
látszatu, mintha amorf anyag lenne, némelyek annak is veszik. Vasfekete
kékesfekete v. barnásfekete karccal. K. 5,5-6, tehát egyéb mangánérceknél jóval
keményebb, amiért kemény barnakő v. kemény mangánérc a neve. Mivelhogy gömbös
alakjainak egészen sima felülete a veres v. barna glaskopf-ra emlékeztet,
fekete szinére való tekintettel fekete glaskopf-nak is mondják. Fs. 4,1-4,3.
Egyéb mangánércekkel meg vasércekkel együtt, de önállóan is képez teléreket
porfirban meg trachitban. Nálunk különösen Nadabulán és Betléren (Gömör
vmegye), egyéb termőhelyei Elgesburg, Ilmenau, Oeronstock (Türingi erdő), Schneeberg,
Schwarzenberg (Szászország), Romanche (Franciaország), Skideberg (Svédország).
Épp ugy dolgozzák fel mint a barnakövet meg a manganitot.
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|