Pszilomelán

(ásv.), mangánérc, változó összetételü, nagyobbrészt mangánszuperoxid változó mennyiségü mangánoxidullal, báriumoxiddal, káliumoxiddal és vizzel. A báriumoxid benne 17%-ra is rúghat (baritos P.), a káliumoxid 5%-ra (káliumos P.). A kétféle P.-nak megfelelőleg a képlete H₂(Mn Ba)M₂O₆ v. H₂(Mn K₂)Mn₂O₆; gyakran van benne egy kevés réz, kobalt, mész, thallium és lithium. Fürtös, veséded v. cseppköves alakokban találni, sohasem kristályosan, bár némely példányokon a rostos szerkezetnek némi nyomai észlelhetők. Legtöbb oly látszatu, mintha amorf anyag lenne, némelyek annak is veszik. Vasfekete kékesfekete v. barnásfekete karccal. K. 5,5-6, tehát egyéb mangánérceknél jóval keményebb, amiért kemény barnakő v. kemény mangánérc a neve. Mivelhogy gömbös alakjainak egészen sima felülete a veres v. barna glaskopf-ra emlékeztet, fekete szinére való tekintettel fekete glaskopf-nak is mondják. Fs. 4,1-4,3. Egyéb mangánércekkel meg vasércekkel együtt, de önállóan is képez teléreket porfirban meg trachitban. Nálunk különösen Nadabulán és Betléren (Gömör vmegye), egyéb termőhelyei Elgesburg, Ilmenau, Oeronstock (Türingi erdő), Schneeberg, Schwarzenberg (Szászország), Romanche (Franciaország), Skideberg (Svédország). Épp ugy dolgozzák fel mint a barnakövet meg a manganitot.

Forrás: Pallas Nagylexikon