Ptolemaios
Klaudios, kiváló ókor csillagász, matematikus és geografus.
Valószinüleg a Felső-Egyiptomban fekvő Ptolemais Hermeiu nevü városban
született; ez azonban nem bizonyos; születésének ideje sem határozható meg;
csak azt tudjuk, hogy évszámításunk második századában élt (140 körül).
Életéről bizonyosat alig tudunk; számos megfigyeléseit Alexandriában a
Serapeionban végezte. Három nagy munkája maradt ránk, melyek közül az első a
földrajz, a második a csillagászat, a harmadik pedig az optika terén alapvető.
Első nagy munkája a [ÁBRA];
ezzel a földrajznak új kora kezdődik, mely a földrajz egyes tárgyainak
leirásában sokkal pontosabb az előbbieknél, sőt P. a legtöbb városnak földrajzi
szélességét és hosszát is meghatározza. Ő az első, ki teljesen helyes
geometriai projekciót alkalmazott, azt, melyet később sztereografikusnak
neveztek el. Fő munkája azonban a csillagászat terére vonatkozó u. n. Almageszt
(l. o.). Rendszere természetesen geocentrikus; a Föld áll a világ
középpontjában és körülötte mozog az u. n. 7 planéta. A nehézséget, mely P.
előtt állott, a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek megfejtése
tette. P. belátta, hogy a planéták mozgásában előforduló egyenlőtlenségek
megmagyarázására a Hipparchos-féle excentrikus körök teoriája nem elegendő.
Ezért új hipotézist állított föl, melynek előkészítője a pergai Apollonios
volt. E hipotézis az epiciklusok elmélete (l. Epiciklus). A P.-féle rendszer
megdönthetetlenül állott fenn, mignem Coppernicus annak tarthatatlanságát
bebizonyította és a geocentrikus rendszer helyébe a heliocentrikus rendszert
tette. Az optika terére vonatkozó munkája 5 könyvből áll. Legértékesebb az
ötödik könyv, mely a dioptrikát tartalmazza; beszél benne a sugártörésről s
kimondja azt a kettős törvényt, hogy ha a fény optikailag sűrübb közegbe lép, a
törés a függélyhez, ha azonban optikailag ritkább közegbe lép, a függélytől
történik. A refrakciót a levegő és éter különböző sűrüségére vezeti vissza.
Három fő munkáján kivül még a következő címüeket tulajdonítják P.-nak, melyek
közül azonban néhány bizonyára nem tőle van: Quadripartitum; Centiloquium; (A
csillagok felkelése és lenyugvása és az időjárásról); (Napórákról);
Planisphaerium; 3 könyv zenéről; De judicandi facultate et de animi principatu;
(A királyoknak Nabonassartól Antoninus Pius-ig terjedő kronologiai jegyzéke).
V. ö. Fröhlic R., P.-nak hazánkra vonatkozó térképei (Egyet. Phil. Közlöny
IX.).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|