Pückler-Muskau

Hermann Lajos Henrik herceg, német iró, szül. Muskauban (Lausitz) 1785 okt. 30., megh. Branitz nevü kastélyában (Kottbus mellett) 1871 febr. 4. Eleinte jogot tanult, 1803. katona lett, de néhány év mulva ennek a pályának is hátat fordított és hosszabb külföldi utazások után kezébe vette atyjának muskaui birtokát. Az 1813-iki háborut orosz szolgálatban küzdötte végig, ismételten kitüntette magát, de a békekötés után megint elhagyta a katonaságot. 1822. hercegi rangra emelték, kárpótlásul ama kiváltságokért, melyeket P. Lausitznak a porosz államba való beolvasztása alkalmával elveszített. Ekkor ismét nagy utazásokat tett: 1828. bejárta Angliát és Franciaországot, 1835. Algeriát és Észak-Afrikát, 1837. Egyiptomot, Kis-Ázsiát és Görögországot, ahonnan csak 1840. tért vissza. 1845-ben eladta ősi uradalmát és hosszabb idő mulva, melyet fölváltva Olasz- és Németországban töltött, Branitzban teremtett magának kedvére való otthont. Az angol parkok beható tanulmányozása után, ő honosította meg a kontinensen a kertészetnek ama nemét, mely a kertbe távlat utján bevonja a környező tájat is. Erről szól Andeutungen über Landschaftsgärtnerei (Stuttgart 1834). Mint iró leginkább a humoros, csevegésszerü útirajzot művelte. E fajta művei: Briefe eines Verstorbenen (Stuttgart 1830-31); Tutti-Frutti (5 köt., u. o. 1834); Jugenwanderungen (1835); Semilassos vorletzter Weltgang (3 köt., 1835); Semilasso in Afrika (1836); Der Vorläufer (1838); Südöstlicher Bildersaal (1840); Aus Mehemed Alis Reich (1844) és Die Rückkehr (3 köt., Berlin 1846-48. Naplóit és leveles könyveit halála után Assing Ludmilla adta ki (9 köt., Berlin 1873-76). V. ö. Assing, Fürst H. von P. (Hamburg 1873) Petzold, Fürst P. in seiner Bedeutung für die Gartenkunst (Lipcse 1874), magyarul Garamvölgyi, P. M. herczeg (Athenaeum 1841, I. félév).

Forrás: Pallas Nagylexikon