Pückler-Muskau
Hermann Lajos Henrik herceg, német iró, szül. Muskauban
(Lausitz) 1785 okt. 30., megh. Branitz nevü kastélyában (Kottbus mellett) 1871
febr. 4. Eleinte jogot tanult, 1803. katona lett, de néhány év mulva ennek a
pályának is hátat fordított és hosszabb külföldi utazások után kezébe vette
atyjának muskaui birtokát. Az 1813-iki háborut orosz szolgálatban küzdötte
végig, ismételten kitüntette magát, de a békekötés után megint elhagyta a
katonaságot. 1822. hercegi rangra emelték, kárpótlásul ama kiváltságokért,
melyeket P. Lausitznak a porosz államba való beolvasztása alkalmával
elveszített. Ekkor ismét nagy utazásokat tett: 1828. bejárta Angliát és
Franciaországot, 1835. Algeriát és Észak-Afrikát, 1837. Egyiptomot, Kis-Ázsiát
és Görögországot, ahonnan csak 1840. tért vissza. 1845-ben eladta ősi uradalmát
és hosszabb idő mulva, melyet fölváltva Olasz- és Németországban töltött,
Branitzban teremtett magának kedvére való otthont. Az angol parkok beható
tanulmányozása után, ő honosította meg a kontinensen a kertészetnek ama nemét,
mely a kertbe távlat utján bevonja a környező tájat is. Erről szól Andeutungen
über Landschaftsgärtnerei (Stuttgart 1834). Mint iró leginkább a humoros,
csevegésszerü útirajzot művelte. E fajta művei: Briefe eines Verstorbenen
(Stuttgart 1830-31); Tutti-Frutti (5 köt., u. o. 1834); Jugenwanderungen
(1835); Semilassos vorletzter Weltgang (3 köt., 1835); Semilasso in Afrika
(1836); Der Vorläufer (1838); Südöstlicher Bildersaal (1840); Aus Mehemed Alis
Reich (1844) és Die Rückkehr (3 köt., Berlin 1846-48. Naplóit és leveles
könyveit halála után Assing Ludmilla adta ki (9 köt., Berlin 1873-76). V. ö.
Assing, Fürst H. von P. (Hamburg 1873) Petzold, Fürst P. in seiner Bedeutung
für die Gartenkunst (Lipcse 1874), magyarul Garamvölgyi, P. M. herczeg
(Athenaeum 1841, I. félév).
Forrás: Pallas Nagylexikon
Maradjon online a Kislexikonnal Mobilon és Tableten is
|