Puebla

La, 1. Mexikó egyik állama Veracruz, Oaxaca, Guerrero, Morelos, Mexiko, Tlaxcala és Hidalgo közt, 32 371 km² területtel, (1893) 839 125 lak. Egy része átlag 2000 m. magas fensík, amelyen Mexiko legmagasabb hegycsúcsai a Popocatepetl, az Ixtaccihuatl, az Orizaba, a Malinche és mások emelkednek; másik része a fensíknak K-i lejtője. Fő folyója az Atoyac vagy Rio Poblano, a Rio Frio s más mellékvizekkel; a Rio Salado és a De Maria. Két nagy lagunája van; ezek a Vicencio és a Concepcion. Az állam igen bőven terem kukoricát, továbbá cukornádat, árpát, búzát; egyéb termékei az agave, különböző gyümölcsök és gyapju. Az erdők értékes fákat szolgáltatnak. Az állattenyésztés virágzó. A bányászat, ámbár arany-, réz- és egyéb érceket is találtak, meglehetősen el van hanyagolva. Sót nyernek Chila, Zacatlan, Acatlan és Zapotitlan közelében. Az ipar a fővárosban van összpontosítva. - 2. P. (La P. de los Angeles), az ugyanily nevü állam fővárosa és püspöki székhely a Malinche és Popocatepetl közt, 2194 m.-nyi magasban, a Rio Papagello és vasút mellett, (1893) 80 000, mint község 110 000 lak., egészséges éghajlattal, festői környékkel; szalmakalap-, agyagáru-, porcellán-, bőrkészítéssel, papirosmalmokkal és jelentékeny pamutiparral. Vastag körfalain kivül vannak az indus lakóházak. A széles utcákból álló városnak számos temploma, kápolnája, klastroma, egy orvos-sebészeti akadémiája, vizvezetéke, muzeuma és szinháza van. Érdekes az 1552. megkezdett és 1649. fölszentelt székesegyház spanyol renaissance ízlésben két karcsu toronnyal, gazdagon díszített belsővel, továbbá a San Francisco és a Nuestra Senora del Carmen templomok, meg a szép sétahely az Atoyac mellett. 1863 máj. 18-án a várost elfoglalták a franciák. - 3. P., La, város Mallorca sziget ÉK-i részében, vasút mellett, (1887) 5681 lak., déli gyümölcstermesztéssel.

Forrás: Pallas Nagylexikon